Az elemzés szerint a magyar gazdaságban meglévő bajok egyike, hogy az idén várhatóan 8,4 százalékos GDP-arányos folyómérleghiány jórészt a robbanásszerű hazai hitelállomány-növekedésből táplálkozik. A Moodys hitelminősítő statisztikai kézikönyve szerint a GDP-értékhez mért belső adósságarány a 2001-ben mért 49,9 százalékról 2005-ig 62,9 százalékra emelkedett, és ez árfolyambuborékokat táplál, különösen a lakáspiacon.
Emellett a magyarok egyre növekvő mértékben vesznek fel devizaalapú hiteleket. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a háztartások devizahitel-felvételei a teljes lakossági kölcsönzésen belül a 2002. év végi 10 százalékról 2004-ben 25 százalékra emelkedtek. Tavaly a bankszektor által nyújtott új hitelek csaknem teljes egészét devizában vették fel, áll a Financial Timesban. Az elemzés szerint azonban a forint júniusi gyengülésének hatása meghaladta a hazai és a devizakamatok különbözetét, és további árfolyamveszteség már komoly bajt okozhat a magyar magánadósok és a bankok körében egyaránt.
Küszöbön egy lehetséges közép-európai pénzügyi válság
Sok más közép- és kelet-európai országnak jobbak a gazdasági alapmutatói, különösen a közfinanszírozási helyzetük egészségesebb, mint Magyarországé. Ez főleg a három balti államra, valamint Szlovákiára és Szlovéniára igaz, azonban még ezek az országok is megszenvedhetnek egy esetleges globális piaci turbulenciát. Az elemzés szerint Közép- és Délkelet-Európa fő problémája az ikerdeficit. Még nem lehet ugyan közép-európai pénzügyi válságról beszélni, azonban valós annak a lehetősége, hogy egy ilyen válság a következő 12 hónapban bekövetkezhet. Amennyiben ez megtörténik, az felforgatja az érintett országok EU- és euróövezeti integrációját. Emellett ez ismét egy olyan válság lenne, amelyre az EU és intézményrendszere nincs felkészülve, áll a londoni üzleti lap hétfői elemzésében.
