A tavalyi év költségeinek elszámolását elemző friss zárszámadás külön szót ejt a Nemzeti Oltóanyaggyár és Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósításáról. Ám a debreceni gyárban megvalósulandó beruházások vagy beszerzések felsorolása helyett egészen más dolgok szerepelnek ott, ahol azt listázzák, hogy a 2024-re szánt 16,16 milliárd forint mi mindenre ment el. Pedig – mint írják – „a Nemzeti Oltóanyaggyár és Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósítása fejezeti kezelésű előirányzat a gyárral kapcsolatos feladatok finanszírozására biztosított fedezetet”.
Ennek ellenére 2024-ben egy forint sem ment a debreceni oltóanyaggyárra, mégis elfogyott év végére a 16,16 milliárd forint. A következő megoszlásban irányították át a pénzt:
- 3,9 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdaságvédelmi Alapba,
- 12,1 milliárdot pedig a „Nem állami felsőoktatási intézmények támogatására”.
Fotó: dehir
Ez utóbbi öszeget ötfelé osztották, mégpedig a következőképpen:
- 6 milliárd forintot a Közfeladatot Ellátó Közérdekű Vagyonkezelő Alapítvány (KEKVA) részére, valamint az egyházak által fenntartott felsőoktatási intézmények közfeladat-finanszírozási valorizációjára (infláció miatti értékhelyreállítására);
- 2,65 milliárd forintot a Debreceni Egyetem Autóipari Központ egyes oktatási és innovációs fejlesztéseire;
- 3,2 milliárd forintot a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósítására;
- 100 millió forintot diákotthonoknak, illetve fenntartóiknak a költségvetési támogatások nyújtásával kapcsolatos lebonyolítói feladatokra;
- 151,5 millió forintot a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár részére a Zsil utcai ingatlan bérleti díjához, az intézmény működtetéséhez, szakmai feladatainak ellátásához és az EKEIDR rendszer bevezetésével kapcsolatos szolgáltatások díjának biztosítására.
Tehát itt a válasz Tóth Bertalan kérdésére
A Nemzeti Oltóanyaggyárat az Orbán-kormány 2021 februárjában nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá. Szeptember 5-én le is tették az alapkövet, az ünnepségen pedig az akkori miniszter, Palkovics László úgy fogalmazott, hogy évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártanak majd az üzemben. A beruházás költségei azóta folyamatosan nőttek: 7,4 milliárdról indult, aztán 9,3 milliárdra emelték a ráfordítási keretet majd újabb 2,2 milliárd forint segítségével 11,5 milliárd forintra emelkedett az EU alapjainak köszönhetően, miközben nyilvánvalóvá vált, hogy a kivitelezés elakadt.
Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselője 2025 áprilisában Hankó Balázs innovációért felelős miniszternél arról érdeklődött, mire fordítják a költségvetési törvényben elkülönített 16,16 milliárd forintot? Választ nem kapott, ám a zárszámadás megadja a választ, mire ment el a Nemzeti Oltóanyaggyárra szánt közpénz.
Mindeközben annyi történt, hogy elkészült a Pilot üzem (kutató középüzem), valamint Gyógyszerésztudományi Kar új épülete egy kapszulázó-tablettázó üzemmel és laborokkal.
Lapunk korábban arról írt, hogy noha az Oltóanyaggyár Zrt. nem termel, 2025-ben már a harmadik vezérigazgatót nevezték ki az élére, miközben az Opten nyilvános adatai szerint év elejétől az ingatlanfejlesztés lett a fő tevékenységük.
2023-ban – úgy, hogy még nem is működött – a cég 191 millió forintos nyereséggel zárta az évet, 2024-ben jóval kevesebbel, 54,4 millióval. A nem-üzemelés ellenére a dolgozók létszáma folyamatosan nő: 2021-ben 12, 2022-ben 22, 2023-ban 35, 2024-ben pedig már 49 fő dolgozott a fantomgyárban. Így nem csoda, ha személyi ráfordításokra a 2023-as 767,2 millió után tavaly már 914 millió forintot költöttek. Az is a tavalyi cégbeszámolóból derül ki, hogy az üzemeléstől még igen messze álló gyár vezető tisztségviselőinek 2024-ben 68,4 millió forint, míg a felügyelő bizottság tagjainak fizetett tiszteletdíj 12,3 millió forint volt.
Egyébként a 2025-ös költségvetésben a befejezendő nagy értékű beruházások között nem szerepel a Nemzeti Oltóanyaggyár átadása, sem a Kulturális és Innovációs Minisztérium tervezett tételei között sem.
Pedig a 2025. évi tervezett költségekből csaknem 770 milliárd forintot fordít a kormány jövőre befejezésre váró projektek támogatására, aminek köszönhetően közel 500 beruházást akarnak átadni vagy lezárni, melyek összköltsége a 4 200 milliárd forintot is meghaladja majd.
