Kees Cools egy hétfői sajtótájékoztatón ismertette a társasága által készített kimutatás legfontosabb megállapításait. Ezek szerint a vezetőknek adott túlzott részvényopciók, jutalmak és a vezető hírneve irreális növekedési célkitűzésekhez és a befektetőknek tett ígéretekhez vezetett. Az utóbbi öt év 25 legnagyobb vállalati botrányait vizsgáló tanácsadó szerint a cégek elkerülhetetlen bukását a pénzügyi piacok a csőd nyilvánosságra hozatala előtti év során már "beárazták", míg a cégek értékének 40 százaléka "elpárolgott". A csőd bejelentése napján a 25 cég összesen 73 milliárd dollárt veszített.
A vizsgálat szerint a "csalárd" vállalatok 2-szer, 3-szor akkora növekedést prognosztizáltak, vezetőik 3-szor annyit szerepeltek a médiában, és jelentősen magasabb fizetést és jutalmat kaptak, mint a kontroll csoport vállalatainál, amelyet többek között az Exxon Mobil, a 3M és a Hewlett-Packard képezett.
Juhász László, a BCG magyarországi irodájának menedzsere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarországon szerinte nem fenyeget még a cégek ilyen típusú bukása, mert a részvénypiac súlya kisebb. Felhívta azonban a figyelmet, hogy az intézményi korlátok hiánya és a történelmi-kulturális hagyományok miatt is nehezebb lehet a felső vezetőket kontrollálni, mint például Skandináviában.
Hogy a magyar vezetőknek sem szabad azonban félvállról venni a nemzetközi tapasztalatokat, azt egy másik felmérés támasztja alá. Míg néhány évvel ezelőtt hazai pályán is ritka kiváltságnak számított a multi élén található magyar vezető, mára egyre gyakoribb, hogy magyar menedzsert küldenek ki más szomszédos országokban található leányvállalatok irányítására.
