A választás előtti hónapok a hangzatos, címoldalra kívánkozó ígéretekről szóltak az elmúlt 36 évben. A könnyen kommunikálható tervek, célok a 2026-os választásokat megelőzően is egyre nagyobb teret nyernek a közbeszédben, a figyelem nagy része pedig a biztos pártválasztók között júniusban és augusztusban is 52 százalékos támogatottságot élvező Tisza Pártra összpontosul.
A Tisza – és leggyakrabban a pártelnök, Magyar Péter – visszatérően említést is tesz a választási programjáról, de sok téren még másfél év alatt sem sikerült pontosítani a terveket. Az Mfor megvizsgálta, hogyan kristályosodott ki a „nemzeti minimum”-ból a párt gazdaságpolitikája.
Tégláról téglára
Utóbbi programot tavaly március 15-én hirdette meg Magyar Péter, akkor még a Talpra Magyarok mozgalom vezetőjeként. Az Andrássy úton felsorolt pontok kezdetlegesek, kiforratlanok voltak, és ezt ő is érezhette, hiszen két hónappal később állt elő részletesebb, 21 pontos választási programjával. Ez szerepel a párt honlapján a mai napig.
A programpontok egy részét február 15-ei évértékelő beszédében pontosította, a július 12-ei nagykanizsai pártgyűlésen pedig további részleteket árult el. Augusztus 20-án újabb tízpontos programot hirdetett, az elmúlt két hétben pedig – a kormányzati támadásokra reagálva – főként az adócsökkentési terveiről beszélt.
Hét hónappal az országgyűlési választás előtt továbbra is Magyar Péter köré összpontosul a figyelem, bár a pártelnök azt mondta, a Fidesz kötcsei piknikével egy időben (ami most vasárnap lesz) új arcokat mutat majd be. A pártnak egyelőre nincsenek miniszterjelöltjei, és kiemelten a nemzetgazdasággal foglalkozó politikust sem helyeztek előtérbe.
Az ÁFA-val lehet tervezni, az ápolók fizetésével még nem
Az adócsökkentésről szóló kampányban nagy szerepet kap a zöldségek, gyümölcsök, egészséges alapvető élelmiszerek és a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése. A zöldségekkel és a gyümölcsökkel kezdenék, később jönne a tűzifa, és végül az összes alapvető élelmiszer áfacsökkentése. Az egészséges élelmiszerek mibenlétéről nem közöltek további részleteket, és példákat sem soroltak fel.
Az egészségügy rendbetétele és az ehhez szükséges plusz források azonnali biztosítása már a nemzeti minimumban is prioritásként szerepelt. A 21 pontos programban ehhez kapcsolódva megjelent az ápolók és a szociális területen dolgozók béremelése, és külön pontot kapott a lehető legtöbb forrás fordítása az egészségügyre és az oktatásra.
Fotó: Facebook
Akik számokat akartak hallani, azoknak az évértékelőre kellett várniuk. Magyar Péter itt dobta be, hogy minden évben legalább 500 milliárd forinttal növelik az állami egészségügy költségvetését. Az idei március 15-ei beszédében ezt egészítette ki a gyógyszerek áfamentességével. Ezt a friss, adócsökkentésről szóló kampányban is ismételgeti, de az továbbra sem derült ki, hogy az ápolók mekkora béremelésre számíthatnak.
Lakhatás egy mondatban
A szociális bérlakás-építési programot szintén a nemzeti minimum részeként jelentette be a Tisza Párt elnöke. Erről az évértékelőn és Nagykanizsán is beszélt, sőt utóbb a rendszerváltás utáni legnagyobb bérlakás- és otthonteremtési programot ígérte meg. A lakásépítés azonban a párt hivatalos programjában továbbra is csak egy mondatban szerepel.
A júliusi pártgyűlésen a pártvezér azt mondta, hogy a Tisza az első kormányon töltött napján felfüggesztené az összes kilakoltatást, a devizahitelek miatt veszteséget szenvedőknek pedig legfeljebb havi 100 ezer forintos visszatérítést adnának.
A magyar New Deal
Az állami egészségügy helyrehozása és a lakásépítések óriási összeget emésztenének fel, ezt hivatott ellensúlyozni a nemzeti minimum korrupció elleni zéró toleranciáról szóló pontja. Magyar Péter a tavalyi, Andrássy úti beszédében külön kiemelte, hogy a „nemzeti vagyon közérdekű alapítványokba való átjátszását” azonnal leállítják, és teljeskörűen felül fogják vizsgálni.
Az évértékelő beszédében ugyan elmondta, hogy a Tisza a felesleges, túlárazott állami beruházásokat is leállítja, de azt nem lehet tudni, mit tekintenek feleslegesnek vagy túlárazottnak.
Szintén az évértékelőn beszélt először a Stabilitási Alapról. Magyar terve szerint ennek az alapját a NER-es vállalkozóktól visszaszerzett vagyonelemek fogják adni. A Transparency International magyarországi jogi igazgatója, Ligeti Miklós azonban arról beszélt az Mfornak, hogy ez nem lenne egyszerű folyamat.
A vagyon jelentős része ugyanis működő vállalatokban van, amelyek hitelekkel, állami támogatásokkal lehetnek terheltek, ezeket pedig nem tartja megfoghatónak. Ha ezek a vállalatok csődbe mennének, a veszteséget végül az adófizetők állnák. Ligeti inkább azt tartja járható útnak, hogy a korrupt módon megszerzett, de párnacihában, aranyrudakban őrzött vagyonra csapjon le az esetleges új kormány, vagy az osztalékkifizetésekre, például az építőiparban.
Magyar Péter a júliusi pártgyűlésen már felkészültebben beszélt a témáról: bejelentette, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A magánzsebekbe, alapítványokba, offshore-számlákra vándorolt összeget legalább 20 ezer milliárd forintra becsülte, terveinek finanszírozására pedig nyolcpontos tervet vázolt fel. Ennek része a közbeszerzések kifehérítése, amitől évi 1600 milliárd forint bevételt vár, illetve az olcsóbbá váló államadósság, ami 300-1200 milliárd forintot hagyhat az államkasszában éves szinten.
Fotó: Facebook
A New Deal részeként bejelentették, hogy 2026 júniusától indítanának egy támogatási rendszert, amely a házak szigetelését, a napelem-telepítést, az energiatakarékos és okos berendezések telepítését segíti. A cél, hogy 10 éven belül a háztartások mintegy negyedének „közel nulla” legyen a rezsiköltsége. A párt egyelőre csak általános zöldenergetikai programról beszélt, de nem jutott el konkrét állásfoglalásokig a napelemek, szélerőművek vagy a geotermikus energia tekintetében. Az ígéret szerint az uniós források „szemmel látható” részét fordítják erre – és valószínű, hogy itt rátapintottunk az okára, hogy miért nem tudnak más programpontok esetén sem konkrét számokat mondani.
Kapkodni kell a 4100 milliárdért
A fő, 21 pontos programjában a Tisza azt írja, amit Magyar Péter évértékelő beszédéből sokan kiemeltek: ha kormányra kerülnek, ezermilliárd forintos nagyságrendben szabadítanak fel uniós forrásokat. A korábbi európai parlamenti képviselő, Szent-Iványi István azonban lapcsoportunk műsora, a Klasszis Klub júliusi adásában elmondta: a Tiszának kormányra kerülés esetén versenyt kellene futni az idővel.
„Ha nem lesz kétharmados többsége a parlamentben a Tisza-kormánynak, és nem lép azonnal az összes, Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó feltétel teljesítése ügyében, akkor nem tudja azt a forrást megszerezni. Ez nagyon fájdalmas dolog lenne” – hívta fel a figyelmet.
Fotó: Mfor
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap (RRF) Magyarországnak szánt összege 10,43 milliárd euró (4102 milliárd forint). Az összeg ugyan egybevág Magyar Péter ígéretével, csakhogy a hozzáféréshez a magyar kormánynak 27 szupermérföldkövet kell teljesítenie, amiben megállapodtak az Európai Bizottsággal. A Bizottság működését jól ismerő forrás a G7-nek arról beszélt: az RRF-re vonatkozó fizetési kérelmeket 2026. augusztus 31-ig kell benyújtani, és ezen a határidőn nem terveznek változtatni.
Az Európai Bizottság jelenleg is blokkolja az RRF-források egy részét például az oktatás és a tudomány szabadságának állapota, az LMBTQ-közösséggel szembeni bánásmód és a migráció és menekültügy terén lévő hiányosságok miatt.
A Tiszának az esetleges kormányalakítás mellett ezeken a területeken is előrelépést kellene felmutatnia az Európai Bizottság felé, a szuper-mérföldköveket is teljesítenie kellene, aztán azt is meg kellene határoznia, hogy pontosan mire nyújtják be a fizetési kérelmeket. Áprilisra kiírt választás esetén erre mindössze négy hónapjuk lenne.
Vendégmunkások nélkül nem fog menni
A kis- és középvállalkozások, illetve a családi gazdálkodók támogatása szerves része a Tisza programjának. Ígéretük szerint visszahozzák a kisadózó vállalkozók tételes adóját (kata) azokra a területekre, ahol korábban alkalmazta a kormány. Reformot is hirdettek, de azt nem részletezték, ez miben térne el a korábbi adózási szabályoktól. A mezőgazdasági őstermelők adózását érintő tervekről nem nyilatkoztak.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Az évértékelőn meghirdetett átfogó öntözési stratégiáról sincsenek nyilvános részletek, de azt Magyar Péter megígérte augusztus 20-án, hogy a kritikus aszályhelyzetet azonnal kezelik. A nemzeti ünnepen tíz falunként egymilliárd forintos költségvetési keretet ígért, de azt nem tisztázta, ebből kellene-e finanszírozni a mezőgazdaság klímaváltozás elleni küzdelmét.
A magyarországi állatállományt 50 százalékkal növelné a Tisza, de a szektor munkaerőhiányára egyelőre nem kínáltak megoldást. A külföldi vendégmunkások alkalmazásáról sincs hivatalos kommunikáció a párt részéről, de Magyar Péter augusztusban közzétett egy videót, amiben arra utal, hogy a magyar dolgozók legalább helyben költik el a pénzüket.
All-in: egymilliós minimálbér
A nemzeti minimumban még csak annyit ígért a Tisza Párt elnöke, hogy emberhez méltó életet biztosítanak a nyugdíjasoknak. Ezen a téren hamar érkezett a pontosítás: kiderült, hogy a 420 ezer legalacsonyabb ellátásban részesülő nyugdíjas jövedelmét emelnék meg. Az évértékelő beszédben már kiegészítő nyugdíjat emlegetett a pártelnök, de az emelés pontos mértékét még nem tisztázták.
A nyugdíjak rendezésére óriási lehet az igény: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, júliusi adatai szerint az öregségi nyugdíj mediánösszege 216 ezer forint, az összes nyugdíjat nézve pedig a medián nem éri el a 202 ezer forintot.
A nyugdíjasok egyelőre nem tudnak tervezni, a dolgozóknál azonban all-int játszik a Tisza Párt elnöke.
Közel egy éve tette közzé azt a Facebook-posztot, amiben megígéri: 2027-re duplájára emeli az akkori, 266 800 forintos bruttó minimálbért. Sőt, azt írta, azon fognak dolgozni, hogy a következő ciklus végére, 2030-ra egymillió forint legyen a minimálbér Magyarországon. Jelenleg még Luxemburgban is alig haladja meg ezt az összeget a minimálbér – ha komolyan gondolja, akkor tekintélyes inflációval számol a következő négy évben. Azt egyelőre nem tudni, mi a Tisza terve a garantált bérminimumot illetően.
Igazságot a férfiaknak
„A Tisza Párt kormányra kerülése esetén a férfiak számára is elérhetővé tenné a nyugdíjat 40 év jogosultsági idő elérése után” – mondta egy keszthelyi júliusi kampányrendezvényen Magyar Péter. A nőkre vonatkozó szabály után „Férfiak 40” névre keresztelt programot egy társadalmi igazságossági lépésként mutatta be: a rövidebb átlagélettartam miatt sok férfi nem éri meg a nyugdíjat, tehát gazdasági és emberi szempontok is indokolják a 40 év jogosultsági időn alapuló kedvezményes nyugdíj bevezetését.
Az egyelőre nem látszik, hogy a családoknak szánt kedvezményeket házassághoz kötné a Tisza. A párt álláspontja inkább a kedvezmények visszafogása vagy eltörlése felé mutat. Egy augusztusi, szentendrei fórumon Magyar Péter elismételte, ami a 21 pontban is szerepel: sokkal inkább szeretnék támogatni a beteg gyerekeket nevelő családokat és az egyszülős családokat is.
Vagyonadó: tíz- vagy ötmilliárdtól?
Magas számok a friss, adócsökkentésről szóló kampányban is előkerültek a Tisza részéről. Az ötmilliárd forint feletti vagyonra megígért 1 százalékos vagyonadó azonban visszalépésként értelmezhető. A pártelnök az évértékelőn még arról beszélt, hogy tízmilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőkre fog vagyonnövekedési adót kivetni.
A személyi jövedelemadó az átlagbér felett keresőknek egy Tisza-kormány idején is 15 százalék maradna, de a mediánbér alatt keresőknek csökkentést ígért a párt. A minimálbért keresők 9 százalék szja-t fizetnének, az azonban továbbra sem tisztázott, mi lesz a sorsa a medián és az átlagbér között keresőknek.
Összegezve: a nemzeti minimumot – a tervek szintjén – sikerült meghaladni, de az érződik, hogy a Tisza kormányzati tervei kulcsfontosságú területeken is homályosak.
Magyar Péter az augusztus 20-án bejelentett tízpontos terv esetében sem beszélt eszközökről, és nem részletezte például, hogyan állítják meg tíz év alatt a népességfogyást. A legnagyobb potenciál a Nagykanizsán bejelentett New Dealben lehet, de ezt is keresztülhúzhatja az uniós források elvesztése, vagy az Otthon Startra fordítandó állami kamattámogatás (ha utóbbit nem állítják le). A két- és háromgyerekes anyák szja-mentessége is nagy falat a költségvetésnek, és egyelőre azt sem látni pontosan, hogy a kormány mennyire üríti ki az államkasszát a következő hét hónapban.
A hitelességen és a párt kompetencia-érzetén viszont sokat javíthatna egy gazdaságpolitikus előtérbe helyezése és a fent felsorolt programok konkrét, számszerű kommunikációja.
