5p

A múlt héten jelentették be, hogy a Cinema City International felvásárolta a Palace Cinemas magyar, cseh és szlovák érdekeltségeit, mintegy 28 millió eurós összegért, melyből 6,6 millió euró a Palace Cinemas tartozásainak az átvállalása. Kis magyar mozikörkép.

A felvásárlással a Cinema City International (CCI) Európa harmadik legnagyobb mozihálózatává vált, míg a kelet-közép-európai térségben megszerezte a piacvezető helyet. A társaság 1929-ben, Izraelben nyitotta első filmszínházát, majd tovább terjeszkedett a közel-keleti országban. A CCI nyitotta az első izraeli multiplexet a ’80-as évek elején, és az ország vezető hálózatává nőtte ki magát, így nemzetközi terjeszkedésbe kezdett. A vállalat első külföldi mozija éppen Budapesten nyílt meg 1997-ben, amit 1999-ben a cseh, 2000-ben a lengyel piacra lépés követett. Habár a vállalat hamarabb lépett be a kelet-közép-európai régióba, mint vetélytársa, a most felvásárolt Palace Cinemas, az Andy Vajna nevével fémjelezett, hazánkban már moziüzemeltetéssel nem, csupán filmforgalmazással foglalkozó Intercom mozijainak felvásárlásával piacvezetővé vált hazánkban 2006-ban. Míg a CCI tehát elsősorban újabb és újabb mozik megnyitásával igyekezett növekedni ebben az időszakban, a Palace inkább akvizíciókkal növelte részesedését.

A két vállalat közötti verseny szempontjából kulcsfontosságú, hogy a régióban a CCI-nek sikerült megállapodnia az IMAX-szel, melynek értelmében az ilyen típusú mozik kizárólagos üzemeltetője lett Magyarországon és a térség 4 másik országában. Míg a Palace 2006-ban az Intercom termeinek megszerzésével volt elfoglalva, addig a CCI 2004-ben belépett a bolgár, 2007-ben pedig a román piacra is, megerősítve helyzetét a térségben.

A két vállalat a versenyben való helytállás céljából saját reklámértékesítő és filmforgalmazó cégeket is létrehozott, hogy bevételeit tovább növelje. Ebben is a CCI volt a gyorsabb, a társaság 2005-ben hozta létre a Forum Film Hungary-t, mely a filmek forgalmazásával foglalkozik, míg a 2006-ban a New Age Media Hungary-t, mely a reklámidőt értékesítette.

Habár mind Budapesten, mind vidéken működnek a két nagy lánc egyikéhez sem tartozó filmszínházak, ezek jó része nem a hollywoodi preimerfilmek forgalmazásában, hanem a művészfilmek és az European Cinemas hálózat tagjaként elsősorban az európai filmek forgalmazásában érdekelt, melyek közönsége csak részben mutat átfedést a multiplexek látogatóival. A kisebb független mozik nagy része egyébként is rendkívüli mértékben függ az állami támogatásoktól, melyek kifizetésének félévvel korábbi felfüggesztése a megszűnés szélére sodorta a budapesti artmozikat, és a vidékiek sincsenek sokkal jobb helyzetben. Az olyan független, ám a multiplexekhez hasonló programot játszó független mozik, mint a Corvin vagy a Sugár jobb helyzetben van, mint a művészmozik, ezek a létesítmények képesek talpon maradni a versenyben.

A Palace beolvadása a Cinema City-be azonban azt is világosan demonstrálja, hogy a multiplexek világában nem csupán Magyarország, de az egész régió is kicsi több hálózat számára, és felmerül a kérdés, hogy Európa harmadik legnagyobb moziüzemeltetőjeként merre terjeszkedik tovább a CCI. A Cinema Citynek azonban nem feltétlenül lesz könnyű dolga, hiszen a felvásárlás kapcsán a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult a Magyar Producerek Szövetsége, felvetvén, hogy az események nem sértik-e a hazai, illetve az uniós szabályozást.

Kálomista Gergely a szövetség elnöke szerint ezzel a CCI megszerezte a hazai multiplexek 90 százaléka felett a felügyeletet. Az elnök arra is rámutatott, hogy a Cinema City helyzetbe kerülése veszélyt jelenthet a hazai filmek forgalmazására, hiszen a társaság jellemzően az amerikai TOP 10 filmek forgalmazását preferálja. Nem véletlen, hogy a producerek szeretnék a magyar filmek helyzetbe hozása érdekében a Filmtörvényt is módosítani.

A magyar filmpiac számára egyébként jól jött a válság, 2008-hoz képest 2009-ben többen látogattak mozikba, és a tavalyi év első féléves adatai is növekedést jeleznek. Míg 2008-ban a budapesti mozikba csupán 6,2 millió jegyet értékesítettek, addig 2009-ben már 6,8 millió jegy fogyott. A budapesti mozik dominanciáját jelzi hogy 2009-ben az összes Magyarországon eladott jegy száma mintegy 9,3 millió volt. 2010 első félévében a jegyértékesítés hazánkban elérte 3,96 milliót, szemben az előző év hasonló időszakában mért 3,88 millióval. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a 2009-es jegyeladásokból a magyar filmek közel 10 százalékos részesedést értek el, 2010 első félévére ez az arány 6 százalékra csökkent.

A régiós piacon piacvezetővé előlépett Cinema City egyébként tőzsdén jegyzett vállalat, melynek papírjaival a lengyel börzén kereskednek. A társaság legutóbbi, 2010 első három negyedévét bemutató gyorsjelentése szerint a mozik üzemeltetésével kapcsolatos árbevétel 36,7 százalékkal, 178 millió euróra növekedett az előző év hasonló időszakában elért 130,2 millió euróról. A társaság eredménye 31,2 százalékos növekedést követően 24,8 millió euróra növekedett a tavalyi év első három negyedévében, igazolva, hogy a mozipiacban rejlő lehetőségek még mindig nem merültek ki. A 3D vetítések és az IMAX-mozik által nyújtott élmény további növekedést vetíthet előre. Jóllehet hazánkban egyelőre csupán egy IMAX terem található, ám az Avatar kezdeti folyamatos teltháza is jelzi, az emberek akár a belvárostól viszonylag távoli Arena plázáig is hajlandóak elzarándokolni az élményért.

Kosztolányi Bálint

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!