A felvásárlással a Cinema City International (CCI) Európa harmadik legnagyobb mozihálózatává vált, míg a kelet-közép-európai térségben megszerezte a piacvezető helyet. A társaság 1929-ben, Izraelben nyitotta első filmszínházát, majd tovább terjeszkedett a közel-keleti országban. A CCI nyitotta az első izraeli multiplexet a ’80-as évek elején, és az ország vezető hálózatává nőtte ki magát, így nemzetközi terjeszkedésbe kezdett. A vállalat első külföldi mozija éppen Budapesten nyílt meg 1997-ben, amit 1999-ben a cseh, 2000-ben a lengyel piacra lépés követett. Habár a vállalat hamarabb lépett be a kelet-közép-európai régióba, mint vetélytársa, a most felvásárolt Palace Cinemas, az Andy Vajna nevével fémjelezett, hazánkban már moziüzemeltetéssel nem, csupán filmforgalmazással foglalkozó Intercom mozijainak felvásárlásával piacvezetővé vált hazánkban 2006-ban. Míg a CCI tehát elsősorban újabb és újabb mozik megnyitásával igyekezett növekedni ebben az időszakban, a Palace inkább akvizíciókkal növelte részesedését.
A két vállalat közötti verseny szempontjából kulcsfontosságú, hogy a régióban a CCI-nek sikerült megállapodnia az IMAX-szel, melynek értelmében az ilyen típusú mozik kizárólagos üzemeltetője lett Magyarországon és a térség 4 másik országában. Míg a Palace 2006-ban az Intercom termeinek megszerzésével volt elfoglalva, addig a CCI 2004-ben belépett a bolgár, 2007-ben pedig a román piacra is, megerősítve helyzetét a térségben.
A két vállalat a versenyben való helytállás céljából saját reklámértékesítő és filmforgalmazó cégeket is létrehozott, hogy bevételeit tovább növelje. Ebben is a CCI volt a gyorsabb, a társaság 2005-ben hozta létre a Forum Film Hungary-t, mely a filmek forgalmazásával foglalkozik, míg a 2006-ban a New Age Media Hungary-t, mely a reklámidőt értékesítette.
Habár mind Budapesten, mind vidéken működnek a két nagy lánc egyikéhez sem tartozó filmszínházak, ezek jó része nem a hollywoodi preimerfilmek forgalmazásában, hanem a művészfilmek és az European Cinemas hálózat tagjaként elsősorban az európai filmek forgalmazásában érdekelt, melyek közönsége csak részben mutat átfedést a multiplexek látogatóival. A kisebb független mozik nagy része egyébként is rendkívüli mértékben függ az állami támogatásoktól, melyek kifizetésének félévvel korábbi felfüggesztése a megszűnés szélére sodorta a budapesti artmozikat, és a vidékiek sincsenek sokkal jobb helyzetben. Az olyan független, ám a multiplexekhez hasonló programot játszó független mozik, mint a Corvin vagy a Sugár jobb helyzetben van, mint a művészmozik, ezek a létesítmények képesek talpon maradni a versenyben.
A Palace beolvadása a Cinema City-be azonban azt is világosan demonstrálja, hogy a multiplexek világában nem csupán Magyarország, de az egész régió is kicsi több hálózat számára, és felmerül a kérdés, hogy Európa harmadik legnagyobb moziüzemeltetőjeként merre terjeszkedik tovább a CCI. A Cinema Citynek azonban nem feltétlenül lesz könnyű dolga, hiszen a felvásárlás kapcsán a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult a Magyar Producerek Szövetsége, felvetvén, hogy az események nem sértik-e a hazai, illetve az uniós szabályozást.
Kálomista Gergely a szövetség elnöke szerint ezzel a CCI megszerezte a hazai multiplexek 90 százaléka felett a felügyeletet. Az elnök arra is rámutatott, hogy a Cinema City helyzetbe kerülése veszélyt jelenthet a hazai filmek forgalmazására, hiszen a társaság jellemzően az amerikai TOP 10 filmek forgalmazását preferálja. Nem véletlen, hogy a producerek szeretnék a magyar filmek helyzetbe hozása érdekében a Filmtörvényt is módosítani.
A magyar filmpiac számára egyébként jól jött a válság, 2008-hoz képest 2009-ben többen látogattak mozikba, és a tavalyi év első féléves adatai is növekedést jeleznek. Míg 2008-ban a budapesti mozikba csupán 6,2 millió jegyet értékesítettek, addig 2009-ben már 6,8 millió jegy fogyott. A budapesti mozik dominanciáját jelzi hogy 2009-ben az összes Magyarországon eladott jegy száma mintegy 9,3 millió volt. 2010 első félévében a jegyértékesítés hazánkban elérte 3,96 milliót, szemben az előző év hasonló időszakában mért 3,88 millióval. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a 2009-es jegyeladásokból a magyar filmek közel 10 százalékos részesedést értek el, 2010 első félévére ez az arány 6 százalékra csökkent.
A régiós piacon piacvezetővé előlépett Cinema City egyébként tőzsdén jegyzett vállalat, melynek papírjaival a lengyel börzén kereskednek. A társaság legutóbbi, 2010 első három negyedévét bemutató gyorsjelentése szerint a mozik üzemeltetésével kapcsolatos árbevétel 36,7 százalékkal, 178 millió euróra növekedett az előző év hasonló időszakában elért 130,2 millió euróról. A társaság eredménye 31,2 százalékos növekedést követően 24,8 millió euróra növekedett a tavalyi év első három negyedévében, igazolva, hogy a mozipiacban rejlő lehetőségek még mindig nem merültek ki. A 3D vetítések és az IMAX-mozik által nyújtott élmény további növekedést vetíthet előre. Jóllehet hazánkban egyelőre csupán egy IMAX terem található, ám az Avatar kezdeti folyamatos teltháza is jelzi, az emberek akár a belvárostól viszonylag távoli Arena plázáig is hajlandóak elzarándokolni az élményért.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
