Jövőre a munkáltatók 45 százaléka tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést, míg tavaly csak 37 százalék tervezett átlagosan valamivel nagyobb, 5,2 százalékos emelést - derül ki a DGS Global Research Bértervezés 2011 című felméréséből.
Dara Péter, a DGS elnöke a további eredményeket ismertetve az MTI-nek elmondta: a megkérdezett munkáltatók 31 százaléka nem számol fizetésemeléssel, 2 százalékuk pedig valószínűleg csökkenti majd dolgozóinak bérét, átlagosan 9 százalékkal. Hozzátette: a megkérdezett munkáltatók 11 százaléka azért fagyasztja be a béreket jövőre, mert az idén már emelt, 20 százalék ugyanakkor már 2010-ben sem növelte a munkavállalók bérét, és 2011-ben sem tervezi.
A felmérés több munkakörben vizsgálja a cégek béremelési terveit, így a felső- és középvezetőknél, a kereskedelmi munkaköröket betöltőknél, a diplomás szakembereknél, az ügyviteli munkaköröket betöltőknél és a fizikai munkakörökben dolgozóknál.
A Bértervezés 2011 eredményeiből kiderül, hogy a munkáltatók a fizikai munkavállalókat kiemelten preferálják a 2011-es béremelések során - hívta fel a figyelmet Dara Péter. Kifejtette: a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emelni tervezi jövőre, és a felmérésben szereplő munkakörök közül itt a legalacsonyabb, 16 százalékos a tartós bérbefagyasztás aránya. A béremelés tervezett átlagos nagysága itt 4,66 százalék.
A felmérésben résztvevő vállalkozások 40 százaléka tervezi, hogy emeli a felsővezetők bérét 2011-ben. Tavaly - amikor a felsővezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak, valamint az egyes vezetőknek kifizetett irreálisan magas juttatások miatt kialakult közhangulatnak - még csak 33 százalék nyilatkozott így. A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja topmenedzserei munkabérét, ez az arány a tavalyi felméréshez eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, 40 százalékkal alacsonyabb. A bércsökkenést tervező cégek aránya is a felére csökkent.
A munkáltatók átlagosan 44 százaléka, - vagyis tavalyhoz képest 6 százalékkal több cég - tervez béremelést a középvezetőknél, és 35 százalékkal kevesebben, 20 százalékuk számol tartósan a bérek befagyasztásával. A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók 60 százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett 10 százalékuk döntött. A többségi magyar tulajdonban lévő vállalkozások esetében az arány 27 százalék, illetve 22 százalék, vagyis a magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak a béremelési tervek szempontjából.
A kereskedelmi munkaköröknél a munkáltatók 41 százaléka tervez béremelést, és 21 százaléka dönt a tartós bérbefagyasztás mellett. Béremelésre átlagosan a válaszadók 47 százalékánál számíthatnak a diplomás munkavállalók - ami 5 százalékos előrelépés az elmúlt évhez viszonyítva - úgy, hogy a tartós bérbefagyasztási tervek 18 százalékkal a második legalacsonyabbak. A többségében külföldi tulajdonú munkáltatók 62 százaléka tervez ezeknél a munkatársaknál béremelést. Ez az arány a többségében magyar tulajdonban levő munkáltatók esetében azonban csak 30 százalék. Még ennél is kedvezőtlenebb az állami, önkormányzati költségvetési szerveknél és vállalatoknál a helyzet, mert csak 27 százalékban terveznek diplomás munkatársaik számára béremelést.
A válaszadók 46 százaléka - 10 százalékkal többen, mint a 2010-re vonatkozó felmérésben - tervezi az ügyviteli munkatársak bérének emelését. Látható az is, hogy nincs még mindenki túl a recesszión, hiszen jelentős mértékben - 22 százalékos arányban - további bérbefagyasztással kalkulálnak a munkáltatók.
A felmérés kitér a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tervek feltárására. E szerint a béren kívüli juttatásokra fordítható keret emelését a megkérdezett szervezetek 6 százaléka tervezi, ugyanakkor a válaszadók 26 százaléka érzi úgy, hogy további információkra van szüksége a döntés meghozatalához. A cafetéria keret emelését tervező munkáltatók 8 százalékot meghaladó emelést terveznek, a csökkentését tervezik, a csökkentést tervezők pedig átlagosan 18 százalékkal mérsékelnék a béren kívüli juttatásokat.
A kutatásban több mint 500 munkáltató vett részt, amelyek teljes munkaidőben több mint 342.000 munkavállalót foglalkoztatnak.
MTI
