A most közzétett terv meglehetősen ambiciózus, tudva, hogy több mint 2,6 milliós az a munkanélküli sereg, amely fogyatéka vagy magasabb kora miatt nem dolgozik. Arányuk a teljes aktív korú lakosságot tekintve 7,4 százalék. A munkaerőpiacra történő visszajutásuk érdekében Blair kormányzata a nekik folyósított támogatás megkurtítását is elképzelései közé emelte.
Más részről viszont emelné azok támogatását, akik hozzájárulnak az érintettek újbóli foglalkoztatásához. Így a rendszer ellentmondása, mely szerint egyre nagyobb támogatással kedvezményezik azokat, akik nem akarnak munkát vállalni, megszüntethető lenne, illetve kiemelnék azokat, akik komoly hátrányokkal élnek.
A statisztikák is alátámasztják a problémákat, azok, akik már egy éve élvezik a segélyt, nagyjából hét évig nem kerülnek vissza a munkaerőpiacra, ha pedig már két éve folyósítják nekik a pénzt, akkor általában már soha meg nem próbálnak ismét munkába állni.
Ma a brit rendszerben - írja az AFP hírügynökség - a munkanélküliek kezdetben heti 84 euró körüli támogatást kapnak, de egy év elteltével ez 111 euró fölé nő. Az új elképzelés szerint azok támogatását, akik nem akarnak a jövőbeni alkalmazásukat elősegítő képzéseken részt venni, első alkalommal közel 16 euróval csökkentenék hetente, majd ha a második lehetőséggel sem élnek, akkor a levonás már több mint 31 és fél euró a heti támogatásból.
A brit kormányzatnak ugyanakkor meg kell szerveznie a fenti tömeg ellenőrzésének rendszerét is, mivel állítólag sokan úgy részesülnek munkanélküli segélyből, hogy még csak nem is szolgáltatnak orvosi igazolást korlátozott munkaképességükről. A társadalmi szervezetek álláspontja ezzel ellentétes, szerintük a kormányzat nem tudja, hogy a munkaerőpiacról hátrányos helyzetük miatt hiányzók 90 százaléka valóban korlátozott munkaképességű.
