Az adatokból kiderül, hogy Magyarországon még mindig a vállalati gépkocsi a leggyakrabban nyújtott juttatások egyike. A megkérdezett cégek csaknem felénél például a felsővezetők luxus kategóriájú (Audi A6, BMW3), közel egynegyedüknél pedig középkategóriás (Opel Vectra, Ford Mondeo) autót használnak. Az értékesítéssel foglalkozó munkatársak viszont munkakörük ellátásához általában alsó-közép kategóriába tartozó, illetve kompakt gépkocsit (Opel Astra, Citroen Xsara, Fiat Punto Van) kapnak.
A vállalati autó és a mobiltelefon szintjét még nem éri el, de a kompenzációs csomagokban mind nagyobb súlyt kap a továbbképzés támogatása is. Egyre több vállalat helyezi előtérbe a munkavállalók tudásán alapuló hosszú távú céljait és fordít komoly összegeket a dolgozók továbbképzésre, sőt, egyes vállalatok fizetett szabadsággal is támogatják munkatársaik tanulmányait.
Szakmai továbbképzés a kutatásba bevont cégek 91 százalékánál, MBA képzés viszont csak 53 százalékuknál része az ösztönzési csomagnak. A felsőfokú végzettség elérésében a vállalatok 88 százaléka támogatja munkatársait. Nyelvtanfolyam elvégzésére a megkérdezett munkáltatók 85 százaléka ad lehetőséget.
Világosan látható, hogy napjainkban a magyar vállalatok kompenzációs csomagjaiban is növekszik a nem pénzbeni ösztönző eszközök súlya. A munkavállalók gyakran nem ismerik fel a juttatások valódi értékét és a kompenzációs csomagban betöltött szerepüket, ezért fizetésükkel való elégedettségük nem feltétlenül nő egyenes arányban a juttatások növekedésével.
A munkavállalók még nem értékelik a plusz juttatásokat
A hazai vállalatok sok esetben nem rendelkeznek megbízható információkkal a különféle ösztönző eszközök eredményességét és a hozzájuk kapcsolódó munkavállalói preferenciákat illetően.
