Az OFS szerint a svájciak felének keresete 2010 óta 3,2 százalékkal, 6118 svájci frankra nőtt. Tíz év alatt a bérszintemelkedés a magánszektorban nominális értéken 13,4 százalékos volt, ugyanakkor nőttek a szintkülönbségek. 2002 és 2012 között a legjobban fizetettek bére 22,5 százalékkal nőtt, a kevésbé jól fizetettek esetében az emelkedés csak 9,5 százalékos volt.
Vásárlóérték tekintetében a különbség még ennél is szembeszökőbb. A legmagasabb fizetésűek bére 7,1 százalékkal nőtt, míg az alacsonyabb fizetésűeké 0,6 százalékkal csökkent. A mintegy 268 ezer legrosszabban fizetett ember elsősorban a személyi szolgáltatások területén dolgozik, ilyen például a fodrászat és a karbantartás (közel 52 százalék), illetve a szállodaiparban és az éttermi ágazatban (38 százalék), továbbá az értékesítésben (20 százalék).
A férfiak és nők bére közötti különbség, amely korábban némileg csökkent, az elmúlt két évben 0,5 százalékkal nőtt, elérve a 18,9 százalékot. A 40 és 49 év közötti felső vezetőknél a nők átlagosan 25,1 százalékkal kevesebbet keresnek, mint az azonos beosztású férfiak.
A külföldiek szintén kevesebbet keresnek, mint a svájciak, leszámítva a vezető beosztásúakat. A nemzetközi vezetők havonta átlagosan 11 250 svájci frankot (közel 2,9 millió forint) kerestek, svájci beosztottjaik pedig 9683 svájci frankot (2,5 millió forint).
Az alacsonyabb képzettségű svájciak viszont többet kerestek (5729 svájci frank, azaz 1,5 millió forint), mint a hasonló képzettségű külföldiek (5226 svájci frank, azaz 1,3 millió forint).
A legtöbbet a bankok és biztosítók fizetik a középvezetőiknek (havonta 52 151, illetve 43 281 svájci frank, azaz 13,3 millió, illetve 11 millió forint), messze többet, mint a szállodaipar (11 827 frank, azaz 3 millió forint), illetve az építőipar (16 025 svájci frank, azaz 4 millió forint). A két évre kiterjedő felmérés hozzávetőleg 1,5 millió munkavállalót foglalkoztató mintegy 35 ezer cég adatain alapszik.
MTI
