A Menedzsment Fórum második marketing konferenciáján megállapítást nyert, hogy bizonyos ágazatokat akár fel is lendíthet a válság. A tévések szerint válságban többet tévézünk, Halász Kata, a Coca-Cola Magyarország marketingvezetője pedig úgy látja, lyenkor többet kólázik a nép.
Ugyanilyen optimista a Magyarországon terjeszkedő Intersport szakáruházlánc vezetősége is: a sportolás egyfajta megszállottság, amiről nagyon nehezen mondanak le az emberek. Nehéz gazdasági helyzetben az ár-érték arányra jobban fókuszálnak a vevők, jobban odafigyelnek arra, hogy tartósabb sportszert vegyenek, de teljesen nem mondanak le róla - véli Horváth Csobán, az Intersport Magyarország ügyvezetője.
A szakáruház most nyitotta meg tizenegyedik hazai üzletét, és célja a piacvezető pozíció megszerzése. Az osztrák tulajdonú áruházlánc 2006 őszén érkezett hazánkba három szaküzlettel; ma már tizenháromezer négyzetméteren árulja sportszereit, évi 3,5 milliárd forintos forgalmat generálva. Mint ahogy Gabrielle Fenninger elnökasszony elmondta, a cél évi 2-5 áruház megnyitása, hosszú távon pedig körülbelül harminc Intersport-áruházat kívánnak üzemeltetni Magyarországon.
A válság nem látszik a számokon
A gazdasági válsággal kapcsolatban Gabrielle Fenninger elmondta: nagy részben a média hatásának is köszönhető, hogy az emberek meg vannak rémülve. Ami az Intersportot illeti, az áruházlánc inkább a növekedés, mint a csökkenés jeleit tapasztalja. "A fák sem nőnek az égig, néha a stagnálásnak is be kell köszönnie" - mondta az elnökasszony.
Horváth Csobán számokkal támasztotta alá Fenninger asszony megállapítását: a budaörsi bolt idei forgalma huszonhárom százalékkal, a pécsi bolté ötven százalékkal teljesít jobban, mint tavaly ilyenkor.
A magyarok erőssége a fitness
Az Intersportnak Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és hazánkban vannak boltjai, mely üzletek között megfigyelhető némi nemzeti sajátosság. A magyarok például meglehetősen konzervatívok: vannak olyan mintájú, formájú és színű termékek, melyeket be sem hoznak Magyarországra, mert sejthető, hogy nem kelne el. A sportágakban szintén megfigyelhető egyfajta magyar közízlés: a fitness termékek kiemelkedőbben fogynak itthon, mint a környező országokban.
A márkákban szintén van eltérés: míg Ausztriában az eladott futócipők nyolcvan százaléka Asics márkájú, ebből itthon csak minimális mennyiséget sikerül értékesíteni, mivel a lakosság inkább az Adidast és a Nike márkát preferálja.
Ugyanabban a ruhában főzünk és futunk
Hajagos Rita, a Nike Magyarország PR vezetője szerint a futballhoz kapcsolódó termékek is kiemelt helyen végeznek az eladások tekintetében. Amiben lemaradásban vagyunk, az a sportruházat specializálódása. Azaz megfigyelhető, hogy itthon többnyire egyféle sportcipőt és ruhát használunk különböző tevékenységekhez, így a technológiai termékek értékesítése még háttérben van.
A kisebb sportboltok kora lejárt
A kilencvenes években még rengeteg kisebb sportbolt volt látható az utcákon, melyek a nagy sportáruházláncok bejövetelével megszűntek. Az ismert márkaboltok - Nike, Adidas - tartják magukat, az önálló kiskereskedések viszont többnyire csődbe mentek.
Rozgonyi Gábor, a Rosco Sportszerbolt ügyvezetője szerint a három óriás, a Decathlon, a Hervis és az Intersport uralja a piacot. Emellett a hipermarketek is egyre több sportszert árulnak. A kicsik esélye csakis a szakértelem vagy a specializáció lehet, ami a sportban jóval fontosabb, mint mondjuk a divatkereskedésben.
Egy jó olimpiai szereplés sokakat motivál
Azt, hogy mennyire hatott erre a piacra a gazdasági válság, azért nehéz megmondani, mert a tél és a karácsony miatt ilyenkor az átlagnál intenzívebb a forgalom.
Érdekesség, hogy a forgalmat az időjáráson kívül a nagyobb sportesemények, azon belül pedig az elért eredmények is befolyásolják. Például egy sikeres olimpiai vízilabda-szereplést követően jobban fogynak a vízilabdák és az úszónadrágok.
GF
