"Mi a Malévon keresztül integrálódni tudnánk az európai útvonalhálózatba, a Malév pedig új piacokat szerezne ezáltal, főleg Oroszországban, illetve az egykori FÁK-országokban, és közép-ázsiai tranzitutasok is megjelenhetnének gépeinek fedélzetén" - tette hozzá. Ennek nyomán szerinte a következő két-három évben körülbelül 10 százalékkal növekedhetne a magyar légitársaság utasszáma.
Kiemelte: a Malévnak a privatizáció lezárását követően haladéktalanul 30-50 millió dolláros tőkejuttatásra lesz szüksége a likviditás fenntartásához. Legnagyobb problémáját, a veszteségességet azonban ezzel nem, csak a jelenleginél hatékonyabb működéssel lehetne kezelni.
A piacok megszerzése érdekében ki kellene aknázni a Malév és az AirUnion útvonalhálózatából adódó szinergiákat, és a két társaságnak két komoly hubot (gyűjtő és elosztó központ) kellene kialakítania Budapesten és Moszkvában, magyarázta Abramovics. Szerinte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. január végéig hirdeti majd ki a tender győztesét, írja a Napi Gazdaság.
Abramovics: gyengébb, de még vonzó célpont a Malév
A magánosítás lezárása után a magyar légitársaságnak 30–50 millió dolláros azonnali tőkeinjekcióra van szüksége, ez azonban nem oldja meg a legnagyobb problémát, a veszteséges működést, mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Borisz Abramovics, a cég privatizációs tenderén továbbra is versenyben lévő AirBridge tulajdonosa.
