Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti légi forgalom liberalizálásáról szóló megállapodás-tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy minden uniós légitársaság indíthat majd járatokat az USA-ba - bármely tagország repülőteréről. A 2008 márciusában életbe lépő egyezmény felváltja az Egyesült Államok és az egyes uniós tagállamok között jelenleg még élő kétoldalú (és a szabad versenyt nagy mértékben korlátozó) megállapodásokat, így a hazánk és az USA közötti légügyi egyezményt is.
Jobb lesz-e a magyar utasoknak?
Az egyezmény a Malév számára is szélesre tárja a kaput, amiből az utasok egyelőre az American Airlines-szal közösen üzemeltetett járatok tekintetében profitálhatnak, mondta el az mfor.hu kérdésére Németh Krisztina, a Malév szóvivője.
A magyar és az amerikai légitársaság áprilistól élő code-share megállapodásában jelenleg mintegy harminc amerikai város szerepel. Ezeket jövő márciustól már nem csak New Yorkon, hanem azt kikerülve, európai légikikötőkön keresztül is el lehet érni. "Ez kényelmesebb menetrendi csatlakozásokat, több lehetőséget jelent, hiszen az útvonalak kombinálhatóak" - tette hozzá.
Ezzel szemben nem valószínű, hogy a közeljövőben más amerikai városba is repülhetünk majd a nemzeti légitársasággal. "Bár bővíteni kívánjuk a hosszú távú üzemelésünket, és folyamatosan vizsgálni fogjuk, célszerű-e az egyezmény adta lehetőségekkel - a saját jogon üzemeltetett járatok bővítésével - élni, az USA-n belül erre jelenleg nincs konkrét tervünk" - magyarázta a szóvivő. Ehelyett a már meglévő hosszú távú járatok eredményes üzemeltetésére kívánnak koncentrálni.
Kerülőúton az amerikai piacraMíg tehát a Malévot választó magyar utasokat egyelőre korlátozott mértékben érinti az Open Sky, addig azáltal hosszútávon a privatizációs tenderen nyertes AirBridge Zrt. mögött álló üzletembernek, az öt orosz légitársaságban is befolyással rendelkező Roman Abramovicsnak újabb komoly piac nyílik meg.
"Az oroszok a privatizációval nem csak a Malév EU-n belüli repülési jogait szerezték meg, hanem az Egyesült Államok piacán is befolyásra tettek szert" - emelte ki a közelmúltban magyar újságírók előtt Becsey Zsolt uniós képviselő, az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának póttagja.
Abramovics - mint Unión kívüli állampolgár - a Malév nélkül sem az uniós, sem az amerikai leszállási jogokhoz nem juthatott volna hozzá, mivel ezek jórészt - a fennálló bilaterális szeződések alapján - Oroszországban az Aeroflot privilégumai. "Akinek magyar légitársasága van, annak európai légitársasága van, erről szólt a privatizáció" - summázta véleményét a politikus.
Open Sky: egyenlőtlen szerelemBecsey az Open Sky-egyezmény hiányosságaival kapcsolatban is sarkosan fogalmazott: "A tulajdonszerzési jogokat, a kabotázsokat és a résidőket tekintve még mindig egyenlőtlen szerelem áll fenn."
Az Egyesült Államok ugyanis - az amerikai légitársaságok védelmében - nem nyitotta meg belső piacát az uniós légitársaságok előtt. Emellett az európai cégek továbbra is csak a szavazati jogok 25 százalékát szerezhetik meg amerikai légitársaságokban, azaz nem tehetnek szert döntő befolyásra. Ráadásul arra sem kaptak jogot, hogy az Egyesült Államokban saját légitársaságot alapítsanak. (Richard Branson, a brit Virgin Atlantic légitársaság egyik tulajdonosa például csak úgy hozhatta létre Virgin American nevű fapados légitársaságát a tengeren túl, hogy a cég 75 százalékát amerikai partnereinek kellett átengednie.)
"A semminél azért több az Open Sky. Ha az egyenlőtlenségeket nem is számolta fel, de legalább felezi azokat. Másrészt az amerikaiak megígérték: ha ezt végrehajtjuk, akkor továbbmehetünk. Azt nem tudom, hogy lesz-e valaha teljes egyenjogúság, de három vagy négy éven belül újra foglalkozunk a fenti kérdésekkel" - tette hozzá a képviselő.
Mint ismert, az EU tagországainak közlekedési miniszterei még március végén bólintottak rá az EU és az Egyesült Államok közötti légiközlekedést liberalizáló Nyitott Égbolt megállapodásra, amit április végén írnak majd alá Washingtonban.
Plusz 25 millió utasA négy éves tárgyalássorozat után megszületett egyezségnek az Európai Bizottság tanulmánya szerint pozitív hozadéka lesz. Így öt év alatt 50 százalékkal, 50 millióról 75 millióra nőhet az utasforgalom a két kontinens között, a fokozott verseny miatt csökkennek a jegyárak. Emellett a fogyasztók öt év alatt 12 milliárd eurót spórolhatnak meg, és - Európában és az USA-ban együttesen - 80 ezer új állás jöhet létre.
Bár az árak csökkenését - tekintettel a jelenleg is nagy versenyre - egyes szakértők vitatják, a transzatlanti piac fokozatos megnyitása kétségtelenül jelentős lépés. Ezt mi sem jelzi jobban, minthogy a világ légi forgalmának hatvan százalékát már most is az Egyesült Államok és Európa közötti forgalom teszi ki.
Wéber Balázs Menedzsment Fórum
