Egy szingapúri üzletember Tan Hiantsin azért perelte be a francia Lacoste gyárat, mert
|
véleménye szerint a világszerte ismert logó az ő ötlete volt. A per tétje meglehetősen csekély, ha sikerül is bebizonyítani, hogy a franciák eltulajdonították a távol-keleti üzletember ötletét, akkor is csupán 1 dollárra és az európai sportszergyártó bocsánatkérésére tart igényt Tan. A vita egyébként 1960 óta tart, és meglehetősen összetett. Mint ahogy a szakértők fogalmaznak, "a nemzetközi szerzői jog legmélyebb bugyraiba vezet". A per tárgya, hogy a két krokodil ellentétes irányba tekint, így mindkét vállalat úgy véli, hogy övék a szerzői jog szerint az elsőbbség.
A Lacoste állítása szerint a védjegyet 1933-ban jegyezték be Franciaországban, majd 1980-ban Kínában is levédették azt. A kozmetikai iparban érdekelt Tan védjegyét 1951-ben jegyezték be Szingapúrban, és a Lacoste tiltakozása ellenére Kínában is sikerült kereskedelmi márkává tenni azt a 90-es években. Az ügy kulcspontja a BBC beszámolója szerint Tan nemzetisége. A kínai születésű, Malajziába élő üzletember, míg lakóhelyének állampolgárságát meg nem kapta, addig nem tudta a nemzetközi szerzői jog szerint a márkát bejegyeztetni.
Így a Lacoste és a Crocodile International egymással párhuzamosan használta a megtévesztésig hasoló logót a 60-as évektől kezdve. A vita azonban csak 1995-ben tört ki, amikor kozmetikai termékekre regisztrálták a logót. Az ügy komplexitását az egyes országok eltérő jogi háttere adja, így a nemzetközi szerzői jog érvényesítése is kérdéseket vet fel. A szakértők véleménye szerint ezért lehetséges, hogy az olyan országokban, mint Kína vagy Oroszország komoly nehézségbe ütközik a szerzői jog védelme és annak érvényesítése.
