Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke szerint a probléma nem csupán a támogatások csökkentése, hanem a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága is. A távhő termelőkre egyébként is rendkívüli terhet ró az utóbbi időszakban vészesen növekedő nem fizető fogyasztók aránya, amit a változtatás tovább rontana.
A szabályozás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy a parlament tavaly decemberben, a villamosenergetikai törvény módosításánál még figyelembe vette a MKET és a többi szakmai szervezet véleményét, és 2012-ig moratóriumot hirdetett a KÁT fizetése mellett, addig alig egy hónappal később már ezzel ellentétes javaslatot nyújtott be.
Bercsi elmondta, hogy az energetikai fejlesztések hosszú távú, akár évtizedes kiszámíthatóságot igényelnek, és a korábban hitelből finanszírozott befektetések jelentős része sem térült még meg. A hitelek bedőlése a későbbi fejlesztéseket is megdrágíthatja, az iparág a későbbiek során csak kedvezőtlenebb feltételekkel lesz képes forráshoz jutni.
A kapcsolt energia piaca 1000 MW, a területen és annak környezetében 3000 ember működik, és a távhő 650 ezer család számára biztosítja a fűtést. A kapcsolt energia használata a KPMG tavaly nyári tanulmánya szerint 16 százalékos csökkenést eredményez az ország széndioxid kibocsátásában és még a földgázimportra is csökkentően hat.
A Lázár-féle javaslat hatására sok erőmű ellehetetlenülne, aminek következtében a környezetileg károsabb régi kazánok üzemelnének újra. Bizonyos helyeken ez a távhőellátás biztonságát is veszélyeztetheti. Az erőművek bezárása munkahelyeket szüntethet meg, és a távhő drágulásához is vezethet.
A MKET szerint a megszűnő 1000 MW kapacitásra a válság előtti csúcsidőszakokban többször is szükség volt. Bercsi azt is elmondta, hogy a kapcsolt energia támogatás nélküli versenyképtelenségének oka a válság során szélesre nyíló olló a növekvő gázárak és a csökkenő energiaárak hatására.
A MKET szerint szükséges a moratórium fenntartása 2012-ig, amit később felválthat a Belgiumban is működő kapcsolt bizonyítványok kibocsátása, és azoknak a piaca. Ez gyakorlatilag hasonlatos lenne a széndioxid-kvóták piacához és az az előnye is megvan, hogy rendkívül rugalmasan képes a piaci változásokra reagálni.
Mivel a kapcsolt energiát is termelő vállalatok bevételének akár 70-80 százaléka is a villamos energiából származik, ennek a támogatásnak a javasolt 10 százalékos csökkentése akár 20-50 százalékkal is növelheti a távhő termelői árát, aminek jelentős része a fogyasztóknál is lecsapódhat. A fogyasztók azonban a jelek szerint már a jelenlegi terhek finanszírozására is képtelenek – egy meg nem nevezett - vidéki városban 15-ről 25 százalékra nőtt a nem fizetők aránya. Ha figyelembe vesszük, hogy a világgazdaság kilábalásával párhuzamosan várhatóan az energiaárak is emelkednek, akkor elmondhatjuk, hogy a jövő évi tél rendkívül kemény lesz, és akár társadalmi válság is kialakulhat.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
