A hét egy örömteli esemény miatt sokak számára lesz hosszú ideig emlékezetes, a magyar labdarúgó válogatott ugyanis 30 év után jutott el világeseményre. A nemzeti tizenegy két mérkőzésen oda-vissza verte a norvégok legjobbjait, így 30 évvel a rosszemlékű mexikói világbajnokság után jövőre Franciaországban a kontinens viadalon léphet ki ismét a rivaldafénybe.
A magyar csapatot a norvég média kis túlzással viccnek tartotta ( Ez a magyar válogatott játékosok összértéke alapján nem olyan meglepő, lásd: A magyar lesz a "legértéktelenebb válogatott" az EB-n), és az ellenfél játékosai sem néztek ki sokat a mieinkből. Talán ez is hozzájárult, hogy mind a játékosok, mind a közvélemény óriási figyelmet fordított a pótselejtező mérkőzéseire. Már csak ezért is érdekes volt, hogy a Nielsen milyen számokat mért a focimeccs nézettsége kapcsán. (Hozzá kell tenni, hogy a kiemelt érdeklődéssel kísért mérkőzések közvetítésében érdekelt médiumok időnként kétségbe vonják a számokat, azzal indokolva a kételyeiket, hogy a közönségmérés során a közterületen vagy vendéglátóipari egységekben felállított kivetítők nézőit nem számszerűsítik, ennek a polémiának az elemzésétől most eltekintenénk, és csak a Nielsen közönségmérési adatait kívánjuk elemezni.)
Lássuk tehát a mérkőzések számait. Az első, csütörtöki találkozó hozott alacsonyabb nézettséget. Ebben két ok játszhatott közre, az egyik, hogy hétköznap estéken általában kevesebben szoktak tévét nézni, mint vasárnap. De az is indokolhatta a kevesebb nézőt, hogy a meccs előtt a magyar közvélemény is inkább csak tisztes helytállást várt, mint győzelmet. A teljes közvetítési folyamot (20-23 óra között) a tévék előtt ülők 17,7 százaléka követte, ez 700 ezer nézőt jelentett. (Ez az adat kvázi azt jelenti, hogy ennyien végignézték a meccset, ellentétben azzal az MTVA által gyakran használt, ám szakmailag semmitmondó adattal, hogy mennyien voltak, akik legalább 30 másodpercig nézték a műsort.) Arányaiban magasabb volt az érdeklődés a találkozó iránt a kereskedelmileg fontos célcsoportban, hiszen a 18-49 év közöttiek 18,4 százaléka követte a találkozót, ez közel 283 ezer embert jelent.
Ilyen lesz a megújult Puskás Ferenc stadion
A számok kontextusba helyezve sokkal többet mondanak. A meccs felvezetőjével egyidőben sugárzott 50 milliós játszma a készülékek előtt ülők 8,3 százalékát érte el este 8 és fél 9 között. Majd a kezdés után a pótselejtező átlagosan 18,4 százalékával szemben, már csak 6,3 százalékot tudott a vetélkedő. Nem tudott a meccsnél magasabb közönségarányt eléri az egyik legsikeresebb magyar műsor, a Barátok közt sem (15,7% SHR). A találkozó érdemi részével azonos időben futó Frizbi pedig csak 4,8 százalékos átlagos közönségarányt ért el a kereskedelmi célcsoportban.
Érdekesség, hogy a hétköznap estéken az átlagosan rendre 10 százalék alatti közönségarányt elérő TV2 számára kisebb csapás volt a csütörtöki válogatott mérkőzés, mint az ekkor hagyományosan jól teljesítő RTL-nek, amely hónapok óta nem zárt ilyen alacsony közönségaránnyal munkanapnak számító estén (19-23 óra között) a 18 és 49 év közöttieket tekintve.
A vasárnapi, már felfokozott hangulatban megrendezett pótselejtező a csütörtökinél is jobb számokat ért el. A teljes lakosságot tekintve 958 ezer nézővel büszkélkedhetett az összecsapás, míg a 18-49 évesek közül 433 ezren követték a tévék előtt a magyar nemzeti tizenegy diadalát. Mindez 4 évesnél idősebb célcsoportban 21,5 százalékos közönségarányt jelent, a kereskedelmi célcsoportnál pedig majd minden negyedik tévét néző ezt követte.
Meglepő viszont, hogy ezek a számok ezúttal kevésnek bizonyultak, vasárnap este ugyanis a meccsnél is többen nézték a Sztárban sztárt. A szórakoztató műsor a teljes lakosságban ismét az 1,8 milliós szintig jutott (34,1% SHR), míg a 18-49 éveseknél 618 ezer nézője volt (30,2% SHR). Ezzel ismét a Sztárban sztár volt a hét legmagasabb nézettséget elérő műsora, a nagy vetélytárs, a Got Talent ugyanis az említett kategóriákban ezúttal 1,615 millió, illetve 598 ezer nézővel büszkélkedhetett.
A 46. héten a 18-49-es korcsoportban 19-23 óra között az RTL Klub műsorait átlagban a készülékek előtt ülő nézők 18,3 százaléka követte, míg a TV2-t átlagosan 12,3 százaléka nézte. A középmezőny vezetői ezúttal sem tudtak látványos eredményeket produkálni, holtversenyben végzett a harmadik helyen Cool és a F+ (5,4% SHR). Nem tudott erősödni a Duna TV (2,8% SHR) sem, ám a múlt heti teljesítménye így is elég volt a Viasat3 legyűréséhez (2,5% SHR), mert a csatorna az előző hetekhez képest gyengébben teljesített.
mfor.hu
