A Gallup egy 2004-ben készült felmérése szerint azok a dolgozók, akik barátságban vannak főnökükkel, két és félszer akkora eséllyel elégedettek munkájukkal. Ez is azt mutatja, mennyire fontosak a jó személyes kapcsolatok, azonban rengeteg negatív példa is akad a főnök-beosztott kapcsolatok hátulütőiről. Felmérések szerint az egyéni karrierre, a megítélésre és a cégre is káros, ha túlságosan jó viszonyt ápol a dolgozó és a menedzser.
Főleg a nőknek nehéz keménykezű főnöknek lenni
A genetikai adottságok miatt elsősorban a nőknek nehéz szigorúan fogni beosztottaikat, mivel ők alapból empatikusabbak. "Bár az empátia is fontos egy munkahelyi környezetben, a főnöknek nem az a dolga, hogy mindenkinek a barátja legyen és mindenkinek megoldja a problémáit" - nyilatkozta a Forbesnak Trisha Scudder, az Executive Coaching Group egyik alapítója. Cégének New Yorkban és Charlotte-ban vannak többek között irodái.
A legfontosabb, hogy az ember megtanuljon akkor barátságosnak lenni, amikor szükséges. Fontos rájönni, hogy lehet közeli kapcsolatot kialakítani a dolgozókkal, támogatni karrierjüket úgy, hogy közben nem kerül a főnök túl közeli barátságba velük.
A legtöbbször például sokkal könnyebb képzeletben meghúzni egy vonalat a munkahely és a személyes barátság között, mint azt valójában be is tartani. Ha egy dolgozó valóban problémával fordul főnökéhez, akkor természetes, hogy megpróbál segíteni neki, azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy a menedzser feladata az is, hogy értékelje a dolgozók munkáját.
Fontos például, hogy a rosszul teljesítő dolgozókat a főnök ne védje meg csak azért, mert a magánéletben a barátai. "A legtöbbször mindenki látja, hogy a cégen belül kik teljesítenek rosszul, azonban ha azt tapasztalják, hogy a főnök kivételezik egyesekkel, megvédi őket rossz munkájuk esetén is, akkor romlani fog a munkamorál a cégnél" - vélekedik Susan Battley pszichológus.
Határt kell szabni a munkahelyi pletykáknak
Szintén elsősorban a női főnököknek okoz gondot, hogyan kezeljék a munkahelyi pletykálkodást. A legtöbb női menedzser ugyanis úgy véli, hogy jó, ha közeli kapcsolatba kerül dolgozóival. Az azonban káros a cég számára, ha csak egy bizonyos körrel kerül közeli kapcsolatba a vezető, mivel ilyenkor könnyen kialakul egy belső és egy külső kör a vállalatnál.
Trisha Scudder szerint főleg azoknak a morálját rombolhatják ezek a belső pletykák, akik a viccelődések, kibeszélések célpontjai. A szakember véleménye az, hogy a dolgozók számára elsősorban a megfelelő inspiráció a fontos, illetve az, hogy higyjenek abban, akinek dolgoznak.
További nehéz feladat a főnökök számára, hogy ne egy baráti társaságként kezeljék a munkahelyi közösséget. Ez a probléma főleg akkor vetődik fel, ha egy új ember belép a céghez, aki ilyenkor jó eséllyel kívülállónak gondolja majd magát, mivel egy rég kialakult baráti társaságba csöppen bele, nem tud hozzászólni a mindennapi témákhoz.
Emellett ha baráti társaságként kezelik a dolgozókat, akkor utána nehéz felelősségre vonni őket, ha hibáznak. "Ha mondjuk a barátod 20 percet késik a megbeszélt ebédről, akkor nem fogod figyelmeztetni, míg ha valaki a munkahelyéről késik 20 percet, akkor a főnöknek igenis kötelessége szóvá tenni" - világít rá a különbségre Trisha Scudder.
A túl barátságos főnök másik veszélye, hogy túlterheltté válik. Mivel az ember nem meri a barátait mondjuk túlórára kötelezni, ezért minden feladatot neki kell ellátnia, neki kell tovább bennmaradnia az irodában. Ez ugyanakkor a dolgozókra is negatív hatással van: ha valaki azt érzi, hogy nem bíznak rá komolyabb feladatokat, akkor nem tud előre lépni a karrierjében, valamint gondolhatja azt, hogy nem bíznak meg benne eléggé. A munkatársak ilyenkor szokták otthagyni a céget, és újabb kihívások után nézni.
