A közelmúltban terjesztette be Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását. A lépés azonban nem aratott osztatlan sikert.
Azt már megszokhattuk, hogy az ellenzék a szocialista indítványok nagy részében talál kivetni valót. Most azonban szakszervezeti részről is érkeztek kifogások: attól tartanak, hogy az olyan alapvető feladatokat ellátó dolgozók, mint a könyvtárosok, pedagógusok és a gyermekvédelmi intézménybe nevelők kikerülhetnek ebből a körből.
Ezzel szemben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztályán úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a tervezet nem tartalmaz olyan előírást, amely alapján bármely munkakör kikerülne a közalkalmazotti szférából.
Jelezték: a törvényjavaslat felhatalmazást tartalmaz az egyes ágazatokban a munkakörök meghatározására - hasonlóan ahhoz, ahogy jelenleg is a végrehajtási rendeletek sorolják fel az egyes ágazatokban betölthető közalkalmazotti munkaköröket és az ahhoz kapcsolódó besorolási feltételeket. Ez azonban nem jelent egyben arra is felhatalmazást, hogy a miniszterek arról rendelkezzenek, hogy bizonyos munkaköröket nem közalkalmazottakkal, hanem például a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalókkal kellene betölteni.
A félelmüknek hangot adók pont ettől tartanak: úgy vélik, a Magyar Bálint liberális és Filló Pál szocialista honatya által jegyzett javaslat elfogadásával mindez lehetővé válna. Az átsorolás következtében pedig módosulna a közalkalmazottakat megillető szabadság mértéke, a felmondási idő és a végkielégítés nagysága is.
Hogyan működne a közalkalmazottak minősítése?
Az ellenzék többek között amiatt fejezte ki nemtetszését, hogy egy minősítő lap alapján kell majd a közalkalmazott munkáját véleményezni. Szerintük nem ez a legmegfelelőbb eszköz erre.
Többek szerint az sem derül ki egyértelműen a javaslat szövegéből, mikor kell a közalkalmazottakat minősíteni. A szaktárca tájékoztatása szerint ezt a törvényjavaslat nem mechanikusan, hanem esetköröket felsorolva határozza meg. A teljesítményelv érvényesülése alapján általában akkor kerül erre sor, ha a közalkalmazott plusz juttatásban részesül, például illetményét a garantált illetménynél magasabban kívánják megállapítani, vagy az előmenetelhez kötelező három éves várakozási időt jó munkavégzésére tekintettel megrövidítik, vagy valamilyen közalkalmazotti címet kívánnak részére adományozni.
A közalkalmazott speciális státuszához kapcsolódóan kerül sor a vezetők minősítésére, a kinevezésüket követő második év elteltével, illetve a határozott idejű vezetői megbízás lejárta előtt három hónappal; e körbe tartozik a gyakornokok minősítése is a gyakornoki idő lejártakor.
Emellett a közalkalmazott is kérheti minősítését, illetve a munkáltató is, mérlegelési jogkörében minősítheti a közalkalmazottat (ha például szakmai alkalmatlanság megállapítására kerül sor), de egy évnél rövidebb időközökben nem lehet elvégezni a minősítést.
Lehetőség van bírósághoz fordulni
A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat.
A törvény több garanciális szabályt tartalmaz a minősítéssel kapcsolatosan a közalkalmazott védelmében – állítja a minisztérium. Így kimondja, hogy a minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését pedig a minősítő írásban indokolni köteles.
A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát át kell részére adni. A közalkalmazott a minősítésen feltüntetheti esetleges észrevételeit is.
A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. Ez a megoldás egyébként megegyezik a köztisztviselői minősítésre vonatkozóan jelenleg is hatályban lévő szabállyal.
Három tagú bizottság értékelne
Kritikaként merült fel az is, hogy a törvény nem fogalmaz egyértelműen azon a helyen, ahol arról a három tagú bizottságról szól, amely a minősítést végezné. A legfőbb kifogás az, hogy a javaslatból nem derül ki, kötelező-e figyelembe venni a véleményüket.
A három tagú bizottság tagjait a munkáltató (a kinevezési jogkör gyakorlója) nevezi ki a betöltendő magasabb vezetői munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező személyekből. Az nem szükséges, hogy ezek a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álljanak.
Mivel nem a bizottság hozza meg a döntést a jelölt személyéről, csak véleményt formál, amit a munkáltató döntése meghozatalakor mérlegel, a bizottságnak értelemszerűen nem lehet tagja a kinevezési jogkör gyakorlója.
Kovács Zita
