A válság hatására előtérbe került többek között az otthoni fogyasztás és a házi praktikák alkalmazása. Az üzlettípusok közül továbbra is a hipermarketek és a diszkontok aránya növekszik, főleg az akciós termékeket keresik a magyarok.
Fekete félév
A kiskereskedelmi forgalomban és a háztartások fogyasztásában 2011-re várható növekedés, de annak üteme egyelőre bizonytalan – mondta el a keddi sajtóbeszélgetésen Kozák Ákos, a GfK Hungária vezérigazgatója. A szakember hozzátette: az idei év első fele sokkal rosszabbul sikerült, mint amire előzetesen számítani lehetett, így a 2010-re vonatkozó előrejelzést minden bizonnyal alulmúlja majd a fogyasztás.
Kozák Ákos szerint az utóbbi évtizedekben a magyar gazdaságpolitika érdemtelenül elhanyagolta a belső piac felpörgetését, enélkül viszont nem lehet tartós növekedést elérni.
„A legfrissebb adatok szerint itthon száz forintból 26 forintot költenek élelmiszerre az emberek, miközben a legfejlettebb piacokon ez az arány 10-15 százalék körül van” – emelte ki a GfK vezérigazgatója. Kozák Ákos hozzátette: 2004-2005 körül ez az arány még 21 százalék körül volt, majd a válság hatására kezdett emelkedni. Ennek magyarázata, hogy az élelmiszereken tudnak legkevésbé spórolni az emberek, ha pedig a csökkenő jövedelemből ugyanannyit költenek, akkor az magasabb átlagot ad ki.
Látszólag bízunk, de segít az alkohol is
Az elmúlt hónapokban némileg meglepő volt a fogyasztói bizalom folyamatos emelkedése, hiszen az elmúlt időszakban többnyire az volt megfigyelhető, hogy a parlamenti választások után törés következett be a bizalomban, most viszont egyelőre töretlen az emelkedés.
Kozák Ákos szerint a folyamatosan emelkedő bizalmat látszólag semmi nem alapozza meg, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy akár jövő tavaszig is kitart majd a lendület. Ugyanakkor a fogyasztás megugrására nem számít a szakember, az előrejelzése szerint az emelkedő bérek mellett sem tapasztalhatjuk majd a 2007 előtti fogyasztási szinteket a közeljövőben.
A napi fogyasztási cikkeken belül az egész régióban megfigyelhető a szeszesitalok és a dohányáruk átlagnál kisebb visszaesése, ami szociológusok szerint természetes a recessziós időszakokban. Itthon a borok esetében nem figyelhető meg az olcsóbb italok felé való elmozdulás, a tömény szeszesitalok piacán viszont a GfK szakemberei növekvő árérzékenységet figyeltek meg.
A dohánytermékek forgalmára itthon nincs adat, de a piaci hírek szerint egyelőre nem panaszkodnak a dohánygyártók – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A szeszesitalok mellett az otthoni fogyasztási cikkek piacán tapasztalható emelkedés, több fogyott például fagyasztott pizzából a második negyedévben. Emellett megfigyelhető a házi praktikák terjedése, a szakértők ezzel magyarázzák például az ecet forgalmának növekedését.
A GfK felmérése szerint kilóg a sorból az állateledelek piaca, hiszen sokan úgy vannak vele, hogy ha már magukat nem tudják kényeztetni, akkor a házi kedvencekkel pótolják ezt.
Élelmiszerre muszáj költeni, de a ruhán már spórolunk
„Hazánkban 2010 első felében nominálisan is kevesebbet költöttek az emberek napi fogyasztási cikkekre, összességében fél százalékos volt a visszaesés” – vázolta fel a sajtótájékoztatón Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.
Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is az olcsó termékeket keresik a magyar háztartások, megfigyelhető, hogy gyakrabban vásárolunk, de akkor kevesebbet. Csökkent tehát a kosárméret, de összeadva nem olyan mértékű a visszaesés.
A bolttípusok közül a hipermarketek és a diszkontláncok részesedése növekedett, a szupermarketek tavaly kezdődött térhódítása viszont megtörni látszik. A promóciós vásárlások aránya továbbra is magas, különösen a háztartási vegyiáruk és a kávék piacán figyelték meg ezt a GfK szakemberei.
Jelentősen visszaesett viszont a ruházkodásra költött összeg, az év első hat hónapjában tíz százalékkal kevesebbet költöttünk ruházkodásra, mint 2009-ben. Ezen belül szintén a hipermarketek és a nemzetközi diszkontláncok törnek előre. A távol-keleti üzletek esetében további növekedés nem volt tapasztalható, de fennmaradt a korábbi magas arány.
Kovács Krisztina kiemelte: már korábban megfigyelhető volt a használt ruha üzletek terjedése, de ezek továbbra is kis részarányt képviselnek. 2009-ben az adatok szerint megnégyszereződött ezeknek az üzleteknek a forgalma.
Beke Károly
mfor.hu
