4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Korábban 15-25 százalékos ár-versenyhátránya volt a távfűtésnek az egyedi gázfűtéssel szemben, mostanra azonban ez nagyjából kiegyenlítődött jórészt a januári áfacsökkentésnek köszönhetően - olvasható egy tanulmányban, melyet a közelmúltban publikált az Ecostat. A tanulmány szerzője szerint lehetne még olcsóbbá tenni a távfűtést, azonban vannak olyan költségek, melyeket mindenképp le kell nyelni a fogyasztóknak. Mfor.hu-háttér.

Még augusztus elején publikálta az Ecostat Málnássy András tanulmányát, melyben a hazai távhőszolgáltatás helyzetét elemezte. A szakember szerint mostanra versenyképes lett a távfűtés, azonban még lenne min javítani akár a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásával, akár olcsóbb fűtőanyagokkal.

Nem a panelprogram a megoldás

2010 elején a korábbi 18 százalékról 5 százalékra csökkent a távfűtés áfája hazánkban. Ennek köszönhető, hogy a Főtáv felmérése szerint Budapesten már versenyképes ez a fűtési mód, sikerült ledolgozni a korábbi 15-25 százalékos ár-versenyhátrány nagy részét.

Az áfacsökkentés mellett az utóbbi években a panelprogramok kaptak nagy visszhangot. "Ezek mindenképpen fontos beruházások, rengeteg energiát lehet velük megtakarítani, de szerintem más területekre kellene fókuszálni: egyrészt a kapcsolt erőművek hatékonyabb üzemeltetése, másrészt pedig a megújuló energia arányának növelése lenne fontos" - mondta az mfor.hu kérdésére Málnássy András, az Ecostat elemzője.

Az elmúlt években elterjedt, hogy néhány társasház levált a Főtáv rendszeréről és gázkazánnal egyedileg oldotta meg a távfűtést. Az Ecostat szakembere szerint ez sem feltétlenül jelent megoldást, mert ezzel csak nő hazánk gázfüggősége, ráadásul középtávon nem biztos, hogy költséghatékony a leválás.

Bizonyos veszteséget muszáj lenyelni

A drága távfűtés oka többek között az volt az utóbbi években, hogy a rendszerben rengeteg veszteséghő keletkezett. Málnássy András tanulmánya szerint jelenleg Magyarországon 8-12 százalék a veszteséghő aránya, de ezt 6-8 százalék alá nem is lehetne leszorítani.

"Vannak olyan technológiák, melyekkel le lehetne szigetelni úgy a csöveket, hogy sokkal kevesebb legyen a veszteséghő, de ezek a beruházások nem térülnének meg" - véli a szakember. Szerinte ez olyan költség, amit muszáj lenyelni a fogyasztóknak: ugyanúgy, ahogy az áramtermeléskor, a távfűtéskor is keletkezik ilyen természetes veszteség.

"A panelépületek magas hőfelhasználása a takarékosságra való törekvés hiányából, a túlfűtésből és az elégtelen hőszigetelésből fakad. Az épületek állaga, a leromlott hővédelem, az esetlegesen szabályozhatatlan fűtési rendszerek megléte viszont nem a távhőellátást minősíti" - állapítja meg a tanulmány.

Megújuló energia, olcsóbb fűtőanyag


Tanulmányában az Ecostat elemzője lehetséges irányként veti fel a megújuló energiák további támogatását, a jobb hőtermelési hatásfokot és az olcsóbb fűtőanyagot. Ezek mellett Málnássy szerint a távhőszolgáltatóknak szükséges lenne a költségtakarékosság és a szolgáltatásaik bővítése, így például foglalkozhatnának a lakosság által üzemeltetett fűtőeszközök karbantartásával, üzemeltetésével is.

Az Orbán-kormány az Új Széchenyi Tervben lehetőségként vetette fel a termálvíz használatát a távfűtésben, az Ecostat elemzője szerint azonban ez a technológia jelenleg még gyerekcipőben jár hazánkban. Málnássy András szerint elvileg nem okozna problémát a termálvizek használata, nem járna például a fürdővizek elapadásával, ahhoz azonban, hogy ezt tömegesen lehessen alkalmazni, még el kell telnie néhány évnek.

A szakértő szerint a geotermikus energia használata a húsz-harminc éve épült panelek esetében nehezen kivitelezhető, az a megoldás inkább az újépítésű lakóparkokra lehet jellemző. "A megújuló energián belül én inkább fatüzelésű kazánokra, víz- és szélerőművekre, illetve biomasszára gondolok. Elvileg a napkollektorok alkalmazása sem kizárt, Dániában van rá példa, azonban hazai viszonylatban ez nagyon drága lenne" - fejtette ki kérdésünkre az elemző.

A megújuló energiaforrások részarányával kapcsolatban a szakember hozzátette: elvileg 13 százalékos arányt vállaltunk 2020-ra az Európai Unió felé. "Sokak szerint 20 százalék lenne a kívánatos arány, azonban a válság az energetikai beruházásokat is visszavetette, ezért szerintem már az is eredmény lenne, ha ezt a 13 százalékos arányt sikerülne teljesítenünk"- véli Málnássy.

Az Ecostat munkatársa szerint növeli a távfűtés versenyhátrányát egy szabályozási probléma is, melyen enyhíteni kellene a jövőben. Érdemes lenne megvizsgálni, miért jutnak a hazai erőművek lényegesen drágábban gázhoz, mint Nyugat-Európában, azzal is olcsóbbá lehetne tenni a fűtést.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!