Az elmúlt másfél év alatt 35 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak, amelyet ha a fuvarozók teljes mértékben áthárítanak a piacra, 14 százalékos növekedést jelentene a szállítási költségekben. Ennek hatása a kiskereskedelmi árakban és az inflációban rendszerint azonnal tetten érhető (az üzemanyagok közvetlen súlya ugyanis az inflációs kosárban 5 százalék). Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára a napokban úgy nyilatkozott, a vállalkozók már minden tartalékot felhasználtak. Az OGH Hírügynökség értesülése szerint azonban a Magyarországon futó autóflották személy és haszongépjárműveinek 92 százalékában, azaz hozzávetőleg körülbelül nyolcszázezer vállalati járműben jelenleg nincs GPS-es flottafelügyelet. Nehezen követhető az útvonaluk, a tankolásuk. Így becslések szerint minimum 120 milliárd forintot pazarolnak el a cégek évente. A másik oldalon ugyancsak 120 milliárdos nagyságrendű megtakarítás lenne elérhető üzemanyag-adalék alkalmazásával.
A Mol Nyrt. szerdán emelte bruttó 10-10 forinttal a 95-ös benzin, illetve a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, ezzel mindkét üzemanyag ára új történelmi csúcsot ért el. Az emeléssel a benzin átlagára 422-424 forintra, a gázolajé pedig 443 forintra emelkedett. Úgy tűnik azonban, hogy a megtakarítási lehetőségek számbavételénél mégis van egyfajta árérzéketlenség a hazai közúti fuvarozóknál és városi közlekedési vállalatoknál. Miközben az ár- és adóemelések áthárítása a fogyasztókat nagyon kellemetlenül érinti, ugyanakkor 120-240 milliárd közötti nagyságrendű összeg megtakarítása jelentős terhet venne le minden piaci szereplőről.
Tény, hogy a Magyarországon futó autóflották személy és haszongépjárműveinek 92 százalékában, azaz hozzávetőleg körülbelül nyolcszázezer vállalati járműben jelenleg nincs GPS-es flottafelügyelet. Nehezen követhető az útvonaluk, a tankolásuk. Így becslések szerint minimum 120 milliárd forintot pazarolnak el a cégek évente. A Magyarországon futó autóflották alig 8 százalékában használják csak ezt a lehetőséget, miközben Németországban már 35 százalék feletti az alkalmazás.
A másik oldalon ugyancsak 120 milliárdos nagyságrendű megtakarítás lenne elérhető üzemanyag-adalék alkalmazásával. A Prowerdose projekt által jegyzett legújabb magyar találmány 30-60 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkenés mellett 10 százalékkal, de akár negyedével is csökkentheti a fogyasztást – járt utána korábban az OGH Hírügynökség.
Legfrissebb iparági elemzések szerint az alapanyagok drágulása valamint a forint gyengülése a 10 forintos üzemanyagár-emelést meghaladó további drágulást is előre vetítheti. 3,9 százalékkal nőtt a Brent típusú kőolaj jegyzése (köszönhetően az ellátást érintő bizonytalanságoknak), amelyek mögött az Iránnal kapcsolatos politikai és katonai feszültség, valamint az olajkivitellel szembeni tervezett európai embargó lehetősége áll. Az európai Petroplus finomító-csoport pénzügyi zavara a vállalat finomítói kapacitásainak jelentős csökkenését okozta, így nem meglepő, hogy a motorbenzin jegyzése 3,5 százalékkal nőtt a szűkösebbé váló kínálat hatására. 4,6 százalékkal nőtt a gázolaj jegyzésára, egyrészt a csökkenő európai finomítói kapacitások, illetve az alacsony európai készletszintek okán. Végül, de nem utolsó sorban az árnövelő tényezők közül ki kell emelni a forint árfolyamát, amely az IMF tárgyalások körül kialakult bizonytalanság miatt 5,3 százalékkal gyengült a dollárral szemben.
Amennyiben az üzemanyagárak területén nem várható kedvező fordulat, maradnak az alternatív megtakarítási lehetőségek, amelyre várhatóan a fogyasztók, adófizetők is egyre érzékenyebbek lesznek a kereskedelmi, közlekedési és egyéb költségeik növekedése láttán, melyeknek áthárítását ráadásul egyre nehezebben viselik.
Forrás: OGH
