A legtöbb uniós polgár örömmel fogadná, ha saját országában az alternatív energiatermelési technológiák elterjednének. A nap- és a szélenergia mellett a dán válaszadók 95 százaléka voksolt, de a ciprusi (94 százalék) és a görög (93 százalék) uniós polgárok is szívesen látnák a szélkerekeket. Az ellenzők aránya a megkérdezettek között minimális volt. A legnagyobb támogatottságot azok körében tapasztalták, akik alapvetően fontosnak tartják az energiafogyasztás csökkentését. Érdekes, hogy a jövő iránt aggódók között kevés az idős, az alacsony iskolázottságú és a háztartásbeli.
A felmérés arra is rámutatott, hogy az uniós polgárok a nap- és a szélenergia áldásos hatásaival tisztában vannak, ám megoszlik az ismeret, ha biomasszáról vagy tengerből nyerhető energiáról faggatják őket. Azok a válaszadók, akik országában az említett technológiák már jelen vannak, sokkal több információval rendelkeznek e lehetőségeket illetően és jóval inkább elfogadják őket megoldásként is. Jó példa erre, hogy a dánok 88 százalék támogatja a tengeri energiát, szemben az észt és lett válaszadók körében tapasztalt 25 százalékos "bizalmatlansággal".
Amennyiben olyan általános kérdést tesznek fel az unió lakóinak, mire gondol, ha az energia szót hallja, a megkérdezettek harmadának az energia ára jut az eszébe, 14 százalék a megújulókra asszociál és mindössze 12 százalék említette a villamos energiát. Ugyan az energiaéhség egyre nagyobb gondot jelent, a polgárok a napi problémák között csak ritkán tettek említést róla. A leginkább fejfájást okozó problémák közül 64 százalék említette első helyen a munkanélküliséget, míg az energiagondokat mindössze 14 százalék.
