Újabb szankciós csomagot hagyott jóvá az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt – közölte a brüsszeli testület.
A döntés értelmében az EU összesen 34 személyt és 47 szervezetet vett fel a szankciós listára. Az intézkedések célja az orosz hadiipari komplexum, az energiaszektorból származó bevételeket biztosító árnyékflotta, valamint az orosz hibrid műveletek és dezinformációs kampányok szereplőinek visszaszorítása.
Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerint a szankciók célja, hogy fokozzák a nyomást Oroszországon a háború befejezése érdekében. Hozzátette: már előkészítés alatt áll a 21. szankciós csomag is.
A mostani intézkedések az orosz hadiipari szereplőket is érintik, köztük drónokat és egyéb katonai eszközöket gyártó vállalatokat, valamint beszállítókat. A szankciós listára került többek között a Roszkoszmoszhoz köthető Lavocskin Kutatási és Termelési Egyesülés, valamint orosz és kínai cégek is.
Célkeresztben az energia
Az EU az orosz energiaszektort is célba vette: több olyan vállalat került a listára, amely a nyersolaj és kőolajtermékek szállításában, illetve exportjában vesz részt. Ezek az úgynevezett árnyékflotta tagjai, amelyek a szankciók megkerülését szolgálhatják. A felsorolt cégek között orosz, libériai, törökországi, egyesült arab emírségekbeli, azerbajdzsáni és hongkongi bejegyzésű társaságok is szerepelnek.
A döntés kiterjed a hibrid tevékenységek és dezinformációs kampányok szereplőire is. Több orosz propagandistát, influenszert és egyházi szereplőt is szankcionáltak, az EU szerint az érintettek az Ukrajna elleni agresszió igazolásában és a dezinformáció terjesztésében vettek részt.
A listára került továbbá az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elleni fellépésekben érintett személyek és szervezetek egy része is, valamint meghosszabbították a Krím félsziget és Szevasztopol annexiója miatt korábban bevezetett korlátozó intézkedéseket 2027. június 23-ig.
Az Európai Unió ismét megerősítette, hogy továbbra sem ismeri el a Krím Oroszországhoz csatolását és azt a nemzetközi jog megsértésének tekinti. Az uniós vezetés egyúttal ismét felszólította Moszkvát, hogy fogadjon el tűzszünetet és kezdjen érdemi tárgyalásokat az ukrajnai háború lezárása érdekében.
