Klados Gusztáv annak kapcsán nyilatkozott, hogy kedd délelőtt letették az alapkövét a 4-es metró kelenföldi járműtelepének, ahol a járműjavítóban is számítógépes rendszer mozgatja majd a szerelvényeket.
A Siemens által kifejlesztett vonatbefolyásoló programnak több előnye is van, például az automatizált rendszer sokkal jobban alkalmazkodik a forgalmi változásokhoz, így a jelenleg akár több órán át tartó átszervezést egyetlen gombnyomással meg lehet oldani a jövőben. A BKV-nak pedig a 4-es vonalán nem kell vezetőket alkalmaznia a szerelvények mozgatásához. Szükség esetén azonban - egy vezérlőpult segítségével - megoldható, hogy az automatikát "leváltsa" egy BKV-alkalmazott.
Klados Gusztáv a repülőgépeken használt autopilótához hasonlította a 4-es metróra telepítendő irányító rendszert, amelynek - összetettsége ellenére - nagyon biztonságosan kell üzemelnie. Mint megjegyezte, a közelmúltban Szingapúrban járt, ahol ugyanolyan rendszer üzemelteti az Alstom automata szerelvényeit, mint ami a 4-es metróvonalon lesz. Ott egy évig tesztelték a rendszert, mire jelentős késésekkel átadták. Magyarországon a tesztelésre három hónapot szánnak, az igazgató szerint azért, mert "ennyivel jobbak vagyunk".
Klados Gusztáv ezzel kapcsolatban elmondta: nem egyedülálló, hogy egy metróvonal építésénél meghaladják a költségeket vagy a határidőket, egy tanulmány szerint a világban a metrók 60 százalékát késve fejezték be, s anyagilag is túllépték az eredeti terveket. Közlése szerint "ez nem hungarikum, a világon mindenhol így működik".
A francia Alstom és a BKV 2006. május 30-án írta alá azt a szerződést, amelyben megállapodtak abban, hogy a gyártó összesen 170 metrókocsit szállít Budapestre. A 2-es metró vonalán közlekedik majd 22, egyenként 5 kocsiból álló szerelvény, a többi a 4-es metró vonalán jár. A 37 metrószerelvényt 65 milliárd forintért szerzik be.
