Két egymástól merőben eltérő szemléletű ajánlat verseng. A német tulajdonú E.On ajánlata megfigyelők szerint a piaci elvárásokhoz közelebb áll, a magyar MOL Nyrt. pályamunkája viszont más szempontból tartalmaz vonzóbb elemeket. A legfontosabb, hogy vegyes vállalati formában hozná létre és működtetné a tárolót. A tárolásra létrehozandó vállalkozásból - így annak majdani bevételéből is - 30 százalékot átengedne az államnak konkrétan a szénhidrogén-készletező szövetségnek. Ugyan a hivatalos nézet szerint az államnak nem feladata gazdasági vállalkozásokban részt vennie, mégis kedvező lehet az ajánlat fogadtatása, mert így mód nyílhat a stratégiai tárolócég közvetlen befolyásolására - számol be a Világgazdaság.
A MOL drágábban, köbméterenként 10,5 forintért vállalná a stratégiai gázkészlet éves tárolását, az E.On 8,3 forintért. Ha a MOL nyer, évi 12,6 milliárd forintos tárolási díj épül be a hazai gázárakba, ha az E.On, csak 9,96 milliárd. Viszont a MOL bevételéből 30 százalék az állam mint résztulajdonos markát ütné. Így - érdekes - a magyar olajipari cégnek nagyjából ugyanannyi pénze maradna az állam kifizetése után, mint amekkora bevételhez az E.On jutna egyedüli tulajdonosként.
Másként képzeli a gáztároló létrehozásának a módját is a két cég. A MOL-nak ma nincs gáztárolója, hiszen azokat éppen az E.On Ruhrgasnak adta el. Ajánlata szerint a jelenleg is működő szőregi gázlelőhelyet alakítaná át a fenti célra. Az E.On nem hozna létre új tárolót, hiszen ötöt vett át a MOL-tól. (Ebből négyet használ.) Közülük a hajdúszoboszlói és a zsanai kapacitását növelné meg összesen 1,2 milliárd köbméterrel. A tárolókhoz azonban még vezetékeket kell építenie, és ez a költségeket növeli - írja a Világgazdaság.
