A mediterrán térségben pusztító ciklonok, áradások, a marokkói ítéletidő után olyan kevés paradicsom termett, hogy Európa-szerte hiány alakult ki belőle. Itthon is jócskán meglódult a primőr csemege ára. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) árfigyelőjén a hónap közepén jóval több mint ezer forint volt a legolcsóbb lédig és több mint 1300 forint a fürtös kilója, a bugaci fürtösért csaknem 1800 forintot, a fürtös édes koktélparadicsomért pedig már több mint 2800 forintot kértek. De volt olyan üzletlánc, amely a közönséges gömbölyű paradicsomot is 2300 forintnál drágábban hirdette a 16. héten.
Az Agrárközgazdasági Intézet piaci körképében is arról számolt be, hogy a Budapesti Nagybani Piacon míg a spanyolországi gömbparadicsomnak kilónként 1450 forint volt a 15. héten az ára, addig a hazai termesztésűért már 1700 forintot kértek a termelők. A 15 milliméternél nagyobb import koktélparadicsom pedig az egy évvel korábbi 1600 forintról 2400 forintra drágult.
Magyarországon is később indult a hajtatásos termesztés, ami szintén hiányt okozott a piacon.
„Április végére azonban megszűnik a hazai átmeneti paradicsomhiány” – ígéri Márkus Zsolt, a veresegyházi Veresi paradicsom Kft. ügyvezetője. A piaci vákuum hatására a primőr áru termelői átadói ára itthon is 5-10 százalékkal nagyobb. Nem többel, mert még érvényben van az árrésstop.
Április elején a veresegyházi üvegházakban is elkezdték szedni az idei paradicsomot. A precíziós technológiával hektáronként 30-40 tonna különleges formájú és ízű fürtös, valamint koktélparadicsomot takarítanak be. Hagyományos fajtákkal azonban nem foglalkoznak. Kezdetben a termés 90 százalékát még az exportpiacokra szállította a társaság, ám egy vírusfertőzés miatt pár éve leállt a kivitel. Azóta az értékesítésben a hazai piac a döntő, csak tíz százalék az export, pedig a nyugat-európai, főleg a német piacok egyre jobban keresik a veresi paradicsomot.
„A jó minőséggel és az erősödő márkánkkal elértük, hogy ma már nem a spanyol tömegáruval, hanem a holland különlegességekkel versenyzünk, így nagyobb a mozgásterünk” – tapasztalja a cégvezető. De most akkora a hazai hiány is, hogy a német piaci árak sem jobbak.
Bár a jelenlegi kereslet alapján megérné bővíteni a termelést, a cég inkább a termesztés intenzitását növeli, hogy a téli időszakban több áruval jelenjen meg, amikor a piacon még nincs elég termék.
Fotó: Pixabay
Félő azonban, hogy az EU Marokkóval kötött szabadkereskedelmi egyezménye és más fejlődő országokkal tervezett hasonló megállapodások sora gyökeresen átalakítja majd a paradicsom uniós piacát. Az olcsó tömeges import ellen máris egyre hangosabban tiltakoznak a tagállami termelők, miközben a dél-spanyolországi: almerai körzetben is többszörösére nőtt a kapacitás.
„Marokkó nekünk nem versenytárs! Az az áru, amit 2500 kilométerről utaztatnak, nem olyan minőségű és ízű, mint a helyi friss paradicsom” – szögezi le a paradicsom-különlegességekre szakosodott cég vezetője.
De abban a szegmensben, ahol csak az ár számít, a megállapodással érkező nagy tömegű olcsó áru szerinte is alaposan át fogja alakítani az unió piacait. Valós veszély, hogy emiatt pár év múlva tényleg eltűnik az európai paradicsom tömeges termelése. Ez súlyos élettani problémát is okozhat az európai fogyasztóknak. A marokkói paradicsomnak ugyanis kisebb a beltartalmi értéke, antioxidáns tartama (például likopin, karotinoidook) időszakos összevetésben akár az egyhatoda is lehet a hazai friss árunak, a növényvédőszer-terhelése viszont – a termesztéstechnológiából adódóan – jóval nagyobb annál. Az áru ráadásul 7-10 napot is utazik, ezért éretlenül kell szedniük, ami az ízvilágot is jelentősen befolyásolja.
„Ha ezt nem tudatosítjuk a fogyasztókban, az olcsó import valóban kiirthatja az európai paradicsomtermelő kapacitásokat, mert sokkal kisebb költséggel előállítva sokkal versenyképesebb annál” – figyelmeztet Márkus Zsolt.
Lila luxusparadicsom
Az ausztrál fajtaelőállítók szerint fordulatot hozhat az igényes prémium szegmensben egy új lila luxusparadicsom, ami megváltoztatja az EU-s piacot is. „Én is láttam ezt az újdonságot, amelyeket főleg az amerikai piacokra készítenek a nemesítőintézetek, ahová a génmódosított termékeknek szabad az útja, az mellékes, ha az európai fogyasztókat is meghódíthatja” – mondja Márkus Zsolt. Egy-egy nagy nemesítőház akár évi ezer új fajtát is kipróbál, de ezekből csak egy-egy lesz a piacon sikeres. A cégvezető óvatos az efféle újdonságokkal kapcsolatban, mert más lila, fekete, narancssárga fajtát már kipróbáltak itthon, de szerény piaci sikerrel. A konzervatív magyar fogyasztó ugyanis csak a piros paradicsomot keresi. A kertészet gyakran már a tesztelési fázisban megkapja az újdonságok vetőmagját, és fókuszcsoportos kutatásokat is végez az esetleges piaci fogadtatásáról. „Végül – kis mennyiségben – a kereskedelmi forgalomban is kipróbáljuk az újdonságokat, ez a lila még nagyon messze van ettől, de minden újdonságra nyitottak vagyunk a termékfejlesztésben” – ad esélyt a cégvezető.
