Mint arról lapunk is beszámolt, közösségimédia-oldalán tette közzé Kapitány István, a Tisza-kormány leendő gazdasági és energetikai minisztere az új kabinet személyi jövedelemadóval (szja) kapcsolatos elképzeléseinek gerincét. A tárca irányítására felkért szakember a Központi Statisztikai Hivatalra (KSH) hivatkozva azt írta,
„2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére. Vagyis több mint minden negyedik magyar munkavállaló azt tapasztalta, hogy a fizetése kevesebbet ér, mint egy évvel korábban”.
A posztból nem derül ki minden konkrétum, mert az egyetlen kézzelfogható szám az, hogy
a minimálbér szja-ja a mostani 15 százalék helyett csak 9 százalék lesz,
emellett csak példa jelleggel írja, hogy
– havi bruttó 420 ezres fizetésnél évi 180 ezer (havi 15 ezer),
– havi bruttó 500 ezres fizetésnél évi 120 ezer (havi 10 ezer),
– havi bruttó 625 ezres fizetésnél, ami körülbelül a mediánbér, évi 60 ezer (havi 5 ezer) forint lesz a nettó fizetésemelkedés.
Lapunk számításai szerint ezek a számok várhatóan azt jelentik, hogy
kétkulcsos szja-rendszerben gondolkodik a Tisza-kormány,
ahol
4 millió forintig 9 százalék lehet az adókulcs, efölött pedig (éves szinten) 360 ezer forint, plusz a 4 millió forint feletti rész 20 százaléka.
Ez egyben azt is magában hordozza, hogy aki éves szinten bruttó 8,5 millió (körülbelül havi bruttó 700 ezer) forint alatt keres, annak csökkeni fog az szja-ja, az átlagos adóterhelés 8,5 millió forintnál fogja elérni a mostani, 15 százalékot. Efölött az éves jövedelem fölött a jelenlegi 15 százalékot meg fogja haladni a fizetendő szja, de még a legkirívóbb esetekben sem lesz magasabb 20 százaléknál. Vagyis szó sincs arról, amivel a választási kampányban a Fidesz riogatott, hogy a Tisza kormányra kerülve 33 százalékos szja-val terhelné meg a jövedelmet.
Kapitány István nem írt semmit a jelenlegi kedvezményrendszerről, de az eddigi megszólalások alapján azt vélelmezzük, azok nem változnak. Sokkal izgalmasabb kérdés azonban,
mi lesz a sorsa a jelenleg szintén lineárisan, 15 százalékkal terhelt úgynevezett külön adózó jövedelmeknek.
Ilyen például a tőke- és kamatjövedelem, az ingatlan vagy ingóság értékesítéséből származó jövedelem, valamint a vállalkozói jövedelem. Például az átalányadózó egyéni vállalkozók jelenleg is kétkulcsos rendszer szerint adóznak, ahol a sávhatár az éves minimálbér fele, eddig nulla százalékék az adókulcs, efölött pedig az ezt meghaladó rész 15 százaléka.
Érvek pro és kontra
Hogy forintosítva a mezei, bérből és fizetésből élők tehát éves összesítésben jobban járnak, mint a mostani, lineáris szja-rendszerben, az az előbbiek alapján bizonyított. Tehát a pénztárca egyértelműen az elképzelés mellett szól.
Ám az anyagi előny mégsem teljesen igaz. A többkulcsos adórendszerben ugyanis az adóelőleg számításánál a kifizetőnek, munkáltatónak úgy kell számolnia, mintha csak onnan kapna fizetést az adott személy az év mind a tizenkét hónapjában. Így tehát ha valaki két munkahelyen dolgozik, ebből az egyik helyen részmunkaidőben, könnyen előfordulhat, hogy ott a minimálbérnél kevesebb részmunkaidős fizetés miatt a vártnál kevesebb adóelőleget vonnak le.
Magyarországon 1987-től 2011-ig ilyen progresszív adórendszer működött (volt, hogy nem kevesebb, mint öt adósáv szerepelt a törvényben), és nem egyszer előfordult ilyen eset. A progresszív adózás be- vagy inkább visszavezetésével ez az anomália újra visszatérhet.
Tegyük fel, emberünk egyik helyen teljes munkaidőben keres havi bruttó 500 ezer forintot, emellett egy másik helyen részmunkaidőben, „félállásban” havi bruttó 150 ezret. Főállásában levonnak tőle az év során a kétkulcsos adótábla szerint 760 ezer forintot, míg másodállásban az alsó adósávnak megfelelően éves szinten 162 ezret. Emberünk éves jövedelme így 7 millió 800 ezer forint, ennek éves adója 1 millió 120 ezer forint, tehát az illető megdöbbenve fogja tapasztalni, hogy neki május 20-án még befizetendő adója keletkezett 198 ezer forint összegben. Ami nem kellemes, hiszen tőle év közben a törvényi előírásoknak megfelelően vonták le az adóelőleget.
Megoldható lenne persze a probléma egy munkavállalói nyilatkozattal, melyben kéri, hogy mellékállásában is a magasabb adókulcs alapján vonják az adóelőleget, de ez
egyrészt újabb, jelentős adminisztrációs terhet jelentene,
tehát még távolabb kerülnénk a „söralátét” adóbevallástól, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy az adott személy egész évben jövedelmet szerez mindkét (vagy több) munkahelyről.
Az adminisztratív teher mellett azonban társadalmilag sokkal fontosabb kérdés, hogy az szja-rendszerben érdemes-e érvényesíteni a szociálpolitikai szempontokat. Mint láttuk, a fenti, kétkulcsos rendszerben a legalacsonyabb jövedelműek szja-terhelése 9 százalék (ide tartoznak azok is, akik például csak az év egy részében dolgoztak, ezért éves jövedelmük nem éri el az éves minimálbért). Ez az adóterhelés fokozatosan emelkedik, de mindvégig 20 százalék alatt marad. Vagyis
a többkulcsos adórendszer szociálisan érzékeny,
aki többet keres, az arányaiban is magasabb arányban járul hozzá az közterhekhez.
Hogy ez helyes vagy sem, és a szociális szempontokat inkább a költségvetés kiadási oldalán kellene érvényesíteni, nem tisztünk eldönteni.
Konzultált a kormány és mi is
A kampányban „előkerült”, később kiderült, mesterséges intelligenciával gyártott Tisza-tervekről konzultációt is indított a kormányzat, ebben pedig megkérdezték az embereket, mit gondolnak a többkulcsos adórendszerről.
A konzultáció eredménye szerint a visszaküldött 1,6 millió íven a válaszadók 98 százaléka utasította el a többkulcsos adót.
Nem kicsit árnyalja a képet, hogy a „Tisza-adóról” szóló kérdésekről
semmiféle adószakmai vita nem volt,
hanem annak megválaszolását teljes egészében a laikus állampolgárokra bízta a most már leköszönő Orbán-kabinet.
Lapunk azonban több cikkben is foglalkozott a kérdéssel, ezek után kérdeztük meg Olvasóinkat, ők melyiket preferálnák. Az Mfor olvasóinak 76,3 százaléka úgy vélte, a szociális szempontokat is érvényesítő, progresszív adórendszer lenne jobb, 23,7 százalékuk pedig az egyszerűbb, lineáris szja-rendszer mellett tette le a voksát.
Na, de miből?
Az intézkedés azt is jelentheti (bár – mint jeleztük – számos részlet még nem ismert), kevesebb szja-bevétel folyhat be az államkasszába, mint az egykulcsos, 15 százalékos adó révén. Ugyanis a minimálbér körül keresők adóterhelése 6 százalékponttal, a mediánbér, azaz körülbelül évi 7,5 millió forint jövedelműeké nagyjából 1 százalékponttal fog csökkenni, míg a magasabb keresetűek adóterhelése legfeljebb 3-4 százalékponttal emelkedne.
2025-ben a központi költségvetés személyi jövedelemadóból 4841,6 milliárd forint bevételre tett szert, az idei büdzsében pedig ehhez hasonló, 4837,4 milliárd forint bevételt terveztek belőle a most távozó Nagy Mártonék, ebből az év első három hónapjában 1297,5 milliárd már be is folyt az államkasszába.
Mivel a személyi jövedelemadó a központi költségvetés egyik legfontosabb adóbevétele (csak az áfa és pár tízmilliárd forinttal a társadalombiztosítási járulék előzi meg), így minden százalékpontnyi változás több tízmilliárd forintos tételt jelent a büdzsében.
A kiadáscsökkenés ellentételezése lehet a korábban már belengetett, milliárdosokra vonatkozó vagyonadó, de könnyebbséget jelenthet az is, hogy a forint erősödése miatt a devizaadósság forintban számított összege csökkent, így az új kormányzat számára mozgástér keletkezett az államadósságon belül is.
Az új adótábla nyilván a jövő év elején léphetne életbe (nem is lenne szerencsés éves elszámolású adót év közben módosítani), így az intézkedés költségvetési hatásainak kiszámítása, illetve a teljes 2027-es büdzsé összeállítása már az új kormány feladata lesz.
