Az ész lett a világon legjobban elosztva!
Talán a legismertebb példa a túlzott magabiztosságra, amikor az embereket arra kérik, hogy értékeljék az autóvezetési tudásukat az átlaghoz képest. Ha mindenki reálisan értékeli a saját tudását, akkor a válaszok átlagának pont az átlagot kellene kapni. Ezzel szemben átlagosan jobbra értékelik magukat az emberek az átlagnál (Svenson, 1981). Ugyanezt az eredményt kapták a menedzseri képességekről is akár diákokról, akár tapasztalattal rendelkezőkről volt szó (Larewood & Whittaker, 1977). Összességében az emberek hajlamosak túl optimistán megítélni azokat a folyamatokat, amit kontrollálni tudnak. Az egyik módja, hogy ezt a jelenséget csökkentsék, ha nem átlagról beszélünk, hanem egy konkrét személyhez kell viszonyítani magunkat, függetlenül attól, hogy mennyi információnk van a konkrét személyről (Alicke et al, 1995).
De hol van ennek hatása?
Kimutatható, hogy a cégvezetők pénzügyi döntéseit szisztematikusan befolyásolja, mennyire jellemző rá (opciókból becsülve) a túlzott magabiztosság (Malmendier et al, 2011). Igaz, ugyanebben a cikkben azt is kimutatták, hogy sok más személyiség jegy is befolyásolja a cégvezetők döntését. Ilyen például, hogy aki a nagy gazdasági világválság alatt nőtt fel, az kevésbé kedvelte a hitelfelvételt vagy, hogy akinek volt katonai tapasztalata, az agresszívabb gazdaságpolitikát követett a cégben.
Ennek ellenére az egyik legelterjedtebb példa mégis a cégfelvásárlásokhoz köthető. Azt az érdekes összefüggést, hogy a felvásárlások átlagosan negatív hozamot hoznak, gyakran magyarázzák a cégvezetők túlzott optimizmusával (Malmendier et al, 2008). Úgy érvelnek, hogy a cégvezetők túlzott magabiztossága miatt olyan árért is hajlandóak felvásárolni cégeket, amik már a valóságban átlagosan nem térülnek meg.
Hogyan lehet ezt mérni az életben?
A túlzott magabiztosság az egyik legkutatottabb téma volt az elmúlt évtizedekben. Ennek ellenére nehezen lehet pontosan elkülöníteni más hatásoktól. Az egyik kísérletben azt vizsgálták, hogy ha saját tudásukra kell fogadni az embereknek, akkor is kimutatható-e, hogy túlzottan magabiztosan viselkedünk. Viszont a kísérlet eredménye szerint az emberek inkább alulbecsülték tudásukat, és tették ezt a kockázatvállalási attitűdöktől függetlenül (Blavatskyy, 2009).
