Egy magyar felnőtt 2002 második félévében átlagosan 3,4 lapszámot olvasott, ami elmarad a 2001 azonos időszakában mért 3,7, illetve a 2000-ben tapasztalt 3,8-as adatoktól.
A GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos közös kutatásain alapuló, Nemzeti Médiaanalízis szerint az iskolai végzettségtől és jövedelemtől is függ az újságolvasási szokás. A lakosság legmagasabb jövedelemmel rendelkező egytizedébe tartozók átlagosan hat újságot olvasnak, és a lapok köre is szélesebb, mint az alacsonyabb fizetésűek esetében.
A jól keresők által böngészett lapok között éppúgy megtalálhatók a napi-, a gazdasági- és a lakberendezési lapok, mint a manapság divatos férfi és női életmódmagazinok.
Ezzel szemben a lakosság legalacsonyabb jövedelmű egytizedénél ez a mutató már nem éri el az egylapos átlagot. A közlemény szerint e számnak az értékelése különösen szomorú képet mutat annak függvényében, hogy aki egy televíziós újságot, vagy az egyre terjedő ingyenes lapok valamelyikét a kezébe veszi, máris újságolvasónak vallhatja magát.
Az újságok fogyasztásában figyelemre méltó különbségek tapasztalhatók iskolai végzettség és a lakóhely típusa szerint is. A legutóbbi, 2002 második félévi adatok szerint diplomások majdnem hat különböző lapot forgatnak rendszeresen, míg az általános iskolát vagy kevesebbet végzettekre csak 1,6 cím jut.
A településtípusokat vizsgálva a budapestiek átlagosan öt újságot olvasnak rendszeresen, míg a kis falvakban élőkre csak 2,9 lap jut. Nemek tekintetében kicsi a különbség, a nők átlagosan 3,5 lapot olvasnak, a férfiak pedig 3,3-at.
Az adatokat a 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot reprezentáló 15.000 fős mintán, személyes megkérdezéssel tárták fel. A vizsgálat során összesen több mint 160 nyomtatott sajtótermék olvasottságát vizsgálták.
Az iskolázottak gyakrabban olvasnak újságot
Közzétették a GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos közös felmérésén alapuló, Nemzeti Médiaanalízis kutatási eredményeit. Az újságolvasást tekintve a szakemberek szerint egyre kevesebb lapot vesz a kezébe a magyar.
