A fenti közvélemény-kutatás szerint a vásárlók jelentős része osztja a fogyasztóvédők félelmeit. A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) tart attól, hogy adatait harmadik félnek adják ki, csaknem ugyanennyien (65 százalék) pedig a vásárláskor begyűjtött adatok alapján történő lenyomozás miatt aggódnak.
Magyar helyzetkép: vonalkód már van, de az RFID még túl drága
A magyar vevők a közeljövőben valószínűleg még nem szembesülnek hasonló problémákkal. Duma László, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnökségi tagja nem tud arról, hogy Magyarországon működne a kiskereskedelemben az előzőekben említett RFID-szisztéma, ellentétben az USA-val, ahol a Wal-Mart már alkalmazza azt néhány üzletében. A várható hazai fejleményekkel kapcsolatban megjegyezte: az úgynevezett RFID-t tagek jelenleg még drágák, körülbelül fél liter tej árba kerülnek. Ezért az olcsó termékek nem bírnák el a bevezetésüket.
Duma László a rendszer előnyei közül a gyorsaságot emelte ki: a kasszánál csupán át kell tolni egy kapun a bevásárlókocsit, ami egy másodperc alatt leszámlázza azt. Fontos tulajdonságuk még az "árleolvasás" megbízhatósága és a más pl. készletezési, szállítási rendszerekkel való hatékonyság növelő integrálhatóságuk. A problémát ez esetben is az ár, a kapuk viszonylagos drágasága okozza.
A magyarországi boltokban eddig csupán polcokra szerelt vonalkód-leolvasóval, illetve azt a kezükben cipelő vásárlókkal találkozhatunk. Utóbbiak annak segítségével tudhatják meg, milyen árut tartanak a kezükben és mennyibe kerül az. "Innen csak egy lépés a mobil vonalkód-olvasó, amelyet a vezetéknélküli-kapcsolat tesz különlegessé. Az RFID-technológia viszont nem vonalkódos rendszer" - teszi hozzá az MLE elnökségi tagja.
Az okos bevásárlókocsi és a jövő áruháza
A Metro Csoport kísérleti üzletében intelligens polcok segítik a vásárlást, az USA-ban pedig majd az ujjlenyomattal lehet fizetni. A magyar boltokban mindez egyelőre csupán illúzió.
