A CAA ma nyilvánosságra hozta, hogy egy nagyobb utazásszervező csődbejutása esetén az utasok hazaszállítása és a kártérítések költsége körülbelül 250 millió fontba kerülne. A CAA ebbe az alapba történő utasonként 1 fontnyi adó befizetését indítványozza az összes Egyesült Királyságból induló nemzetközi járaton.
Az easyJet nem tartja helyesnek, hogy a CAA arra kötelezné a menetrendszerinti légitársaságokat, hogy fizessék meg az utazásszervezők mulasztásából fakadó költségeket. Az easyJet szerint semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy a repülőtársaságokat és utasaikat sújtó intézkedés - amely nincs tekintettel a megfizetett viteldíjra vagy a szolgáltató pénzügyi lehetőségeire -, meglehetősen nehézkes és költségközpontú megközelítése a repülővel utazók megóvásának, anyagi biztosításának.
Az easyJet mindig támogatta a CAA azon célját, hogy megszűntesse az utasok anyagi védelmével kapcsolatos hézagokat. Mindamellett túl kevés azok száma, akik megfelelő utazási biztosítással mennek nyaralni, miközben a legtöbb utas elvárja, hogy biztosítva legyen a legtöbb eshetőséggel kapcsolatban, olyan esetekben is, melyek már nem tartoznak biztosításuk hatálya alá.
Az easyJet úgy véli, hogy a CAA zsebeibe vándorló és a leggyengébb szereplőket életben tartó régimódi adó bevezetése helyett a brit kormányának olyan alternatívákat kellene választania, amelyek egyaránt kedvezőek a fogyasztók, a légitársaságok és a kormányzat számára.
Annak okai, hogy az easyJet ismételten ellenzi a CAA indítványát, a következők: az 1 font megterhelőbb a diszkont járatokon - egy font adó az easyJet átlagos viteldíjának 2,3 százalékos növekedését jelentené, míg például a British Airways esetében ez az arány csak 0,5 százalék lenne. Diszkriminatív intézkedés, hiszen az easyJet egy biztos pénzügyi hátterű és nyereséges légitársaság és utasait arra kéri, hogy fizessenek a bizonytalan pénzügyi helyzetű járatokon utazók után. Semmit sem tesz az utazóközönségért azzal, hogy megnöveli a repülőút költségeit, és abba a tévhitbe tereli őket, hogy biztonságban vannak, miközben az utazási biztosítások megkötése továbbra is szükséges lesz. Anyagilag megterhelő beavatkozás a kormány részéről, miközben hatékonyabb alternatívák is elképzelhetőek.
Az easyJet következetesen kéri a kormányt, hogy inkább a következő alternatívákban gondolkodjon:
- követelje meg minden légitársaságtól, hogy tájékoztassák utasaikat, arról, hogy éppen milyen szintű utazási védelemben részesülnek;
- írjon elő egy, az iparágban követendő gyakorlati rendelkezést a külhonban rekedt utasok hazaszállítására;
- adjon több hatalmat a CAA számára, hogy az bővíthesse pénzügyi ellenőrzési lehetőségeit, és ennek kapcsán jobban felkészülhessen az előrelátható problémák kezelésére;
- adjon lehetőséget a légitársaságoknak, hogy a tevékenységüknek leginkább megfelelő biztonsági technikákat alkalmazhassák, olyan kereskedelmi termékek segítségével, amelyek megfelelnek a biztosítási piac követelményeinek.
