2015. február 27. 04:40

Az LPG autógáz európai összevetésben nálunk az egyik legdrágább nominálértéken, a fizetésekhez képest meg pláne.

Európai összevetésben Magyarországon a 8. legmagasabb az LPG autógáz literenkénti ára – derül ki a fuel-prices-europe.info adataiból. A február 26-i állapot szerint 0,73 eurót kellett fizetni egy literért, amely persze forintban számolva az euró árfolyamának ingadozása miatt ettől eltérhet. A holtankoljak.hu szerint csütörtökön a LPG átlagára 222,2 forint volt.

Azokban az országokban, ahol többet kell fizetni érte, ott a vásárlóerő nem igazán van fasorban a magyaréval, ilyen például Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság vagy Franciaország. A visegrádi országok között a csehek állnak a legközelebb hozzánk, de ott is csak 0,58 eurót kérnek érte, míg Szlovákiában 0,39, a lengyeleknél pedig 0,37 euró egy liter autógáz ára.

Hogy ez mit jelent a hazai pénztárcának, az akkor derül ki, ha az árakat az átlagbérekhez viszonyítjuk (zömmel a 2013-as Eurostat adatokkal számoltunk, ahol volt elérhető adat, egyes országok esetében ugyanakkor még csak a 2012-es számok álltak rendelkezésre). Így nálunk rosszabb helyzetben csak az EU állandó „rossztanulói”, Románia és Bulgária áll, mert bár a kutaknál jóval kevesebbet kell fizetniük az LPG-ért nominálértéken, az átlagbérek szintje miatt ez nem nyújt túl sok vigaszt számukra.

A kormány persze sokat tett azért, hogy az autógáz ne legyen vonzó alternatíva a benzinnel és a gázolajjal szemben, ugyanis annak jövedéki adóját 2013 januárjában és májusában 50-50 százalékkal emelte. Az intézkedésnek meg is lett az eredménye, hiszen 2013-tól látványosan visszaesett az LPG-forgalom a NAV jövedéki statisztikája szerint, ahogy az a lenti grafikonon is látszik.

A jövedéki adó mértéke egyébként jelenleg 95 800 forint ezer kilogrammonként. A benziné 120 000, a dízelé pedig 110 350 forint.

Hogy pontosan hány autóst vert szíven az adóemelés, nem lehet tudni, azonban Domonkos Ferenc, a Magyar PB-Gázipari Egyesület főtitkára szerint mintegy 100 ezer LPG hajtású autó közlekedhet ma Magyarországon. Ez a személygépkocsi-állomány kicsivel több mint 3 százalékát jelenti.

Pedig az autógáz nagy előnye a benzinhez és a gázolajhoz képest, hogy széndioxid-kibocsátása előbbihez viszonyítva 78,3, utóbbihoz mérve pedig 76,8 százalékos. Ennek ellenére a motorikus felhasználású cseppfolyós propán- és butángázok (LPG) nem kerültek be az Európai Parlament és Tanács által ajánlott alternatív üzemanyagok közé az elektromosság, a hidrogén és sűrített földgáz mellé.

Lehetőség van ugyanakkor ettől eltérő nemzeti üzemanyag-ajánlásokat tenni, amelyet egyébként a Magyar PB-Gázipari Egyesület kér is a hazai döntéshozóktól. Ennek a kérésnek nem csak a környezetvédelmi okok miatt van létjogosultsága, hanem azért is, mert itthon nincs szükség új infrastruktúra kialakítása, hiszen az országos mintegy 600 egységből álló hálózat bőven kielégítené a hazai igényeket.

A kormányzattól ugyanakkor nem most látunk először olyat, hogy ha az emberek egy túladóztatott termék elől menekülve alternatív megoldásokhoz folyamodnak, akkor adókkal igyekeznek jobb belátásra bírni őket. Lásd például a telekomadó esetét. Így kérdéses, hogy lesz-e akarat az LPG-t ismét vonzó alternatívává tenni a hagyományos üzemanyagokkal szemben vagy még tovább csökken részaránya a hazai kutaknál.

Szász Péter
mfor.hu