Alig két hónap múlva a banki ügyfelek többsége kellemetlen meglepetésekkel nézhet majd szembe. A Fidesz-kormány bankokat érintő, ügyfeleknek kedvező intézkedései ugyanis lejárnak, és ha nem lesz hosszabbítás, akkor sokan számolhatnak emelkedő költségekkel. A legnagyobbal közülük azok a babavárósok kalkulálhatnak, akiknél nem született meg a vállalt gyerek öt éven belül, sőt a meghosszabbított határidőig sem. Nekik az elmúlt 5-7 évben kapott teljes kamattámogatást vissza kell majd fizetniük egy összegben, ami 2-3 millió forintot jelent, emellett a jelenlegi 50 ezer forint alatti törlesztőrészletük is nagyjából a kétszeresére emelkedik. Több ezer család van most ebben a helyzetben.
Véget érhet a kamatstop
A kamatstopot 2021-ben vezették be az akkor hirtelen megugró piaci kamatok miatt, eleinte a változó kamatozású lakáshitelesek átmeneti védelme érdekében. A kezdetben fél évre szóló intézkedést azonban időről időre meghosszabbították, ami a bankok szerint nem indokolt. A hitelintézetek épp ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy mondja ki, a kamatstop folyamatos hosszabbítgatása alkotmányellenes.
A leköszönő kormány azzal érvelt, hogy a kamatstop megszüntetése 300 ezer család megélhetését sodorná veszélybe, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint viszont egyáltalán nem ilyen súlyos a helyzet. A legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentés szerint 2025 közepén 241 ezer piaci alapon kötött jelzáloghitel-szerződés (ezek értéke 943 milliárd forint) esett az intézkedés hatálya alá.
Ezen belül a sérülékeny adósok száma az MNB becslése szerint nem egészen 21 ezer fő, akikhez rendszerszinten nem jelentős, 178 milliárd forintnyi hitelállomány tartozik (a teljes jelzáloghitel-állomány 3 százaléka). Az adósok egyéb hiteleit is figyelembe véve nagyjából 31 ezer szerződés (238 milliárd forint értékben) törlesztése válhat érdemben nehezebbé.
A kamatstoposok törlesztőrészletei persze megnőnek majd az intézkedés kivezetése után. Hogy milyen mértékben, az nagyrészt a fennálló tőketartozástól és a futamidőtől függ – akinek nagyobb részt tesz ki a törlesztőjéből a kamat, annak nagyobb mértékben nőhet meg a havi terhe. Összességében azonban a hitelszerződések nagy része még régi forintosított devizahitel, amely lassan már lejár, emellett az elmúlt években annyit nőttek a bérek, hogy a családok többsége a megemelkedett részleteket is tudja fizetni.
Emelkedő bankszámla-költségek
Nagy Márton leköszönő nemzetgazdasági miniszter kedvenc intézkedései közé tartoztak az árstopok és az árrésstopok, ezeket a bankszámlacsomagokra és a lakásbiztosításokra is kiterjesztette tavaly. Ezek értelmében a bankok és a biztosítók idén júliusig nem emelhetik a díjakat. A pénzügyi intézmények általában az előző évi infláció mértékével szoktak díjat emelni.
Az idén már elvileg szabad a pálya, az ügyfelek arra számíthatnak, hogy a tavalyi 4,4 százalékos átlagos inflációnak megfelelő mértékben nőhet a különböző szolgáltatások díja, a bankkártyák ára. Az OTP Bank már be is jelentette a díjemeléseket, de azt is közölték, hogy a lakossági ügyfeleknél az infláció mértékénél alacsonyabb, csupán 3,6 százalékos drágulás lesz, ami havonta átlagosan 100 forintot jelent. Bevezetnek ugyanakkor olyan kedvezményeket is, amelyek ezt az áremelkedést kompenzálják.
Fotó: Depositphotos
Az alapszámla havidíja az előző évi minimálbérhez (ez bruttó 290 800 forint volt) igazodik mindig, annak legfeljebb a 0,5 százaléka lehet, ami tehát így az idén maximálisan 1454 forintot jelent. Amíg magas volt az infláció, a bankoknak az alapszámla-szolgáltatást díjmentesen kellett nyújtaniuk az ügyfeleknek, ezt a díjat csak akkor számolhatják fel, ha a pénzromlás üteme három egymást követő hónapban 4 százalék alá süllyed. Ez mostanra megtörtént, így március óta már fizetőssé tehetik a bankok az alapszámlát is.
A lakásbiztosítások is drágulhatnak
A lakásbiztosításokra kivetett árstop is véget ér június végén. A biztosítók addig a 2024. december 31-én érvényes díjakat számlázzák ki az ügyfeleknek, de eközben a fedezeteket növelik, hogy elkerüljék az alulbiztosítottságot. Vagyis ugyanakkora díjért magasabb kártérítést vállalnak.
Júniustól persze emelkedhetnek az árak, de nem azonnal, minden ügyfél a biztosítási évfordulójánál szembesülhet majd az indexálásnak megfelelő áremelkedéssel. Aki sokallja a díjat, az természetesen válthat biztosítót, vagy biztosítón belül is választhat másik olcsóbb biztosítást. Az biztos, hogy a biztosítóknál hosszú időn át nem tanácsos fenntartani az árstopot, hiszen ha a fedezetek értéke folyamatosan nő, a kárkifizetések emiatt emelkednek, és ezt a díjak nem követik, akkor biztosítók kerülhetnek nehéz helyzetbe. Elérkezhet ugyanis az a pont, amikor a kárkifizetések és a működési költségek összege meghaladja a bevételekét, ilyenre egyébként már volt példa szektorszinten, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb).
