A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyért felelős államtitkára az Energia Másképp III. konferencián kiemelte: Magyarországon leromlott állapotban van, ennek következtében energiapazarló a magán- és középület állomány, a munkanélküliség pedig 11 százalék feletti. A lakóépületek állapota aggasztó - hívta fel a figyelmet -, hiszen a 4,3 milliós épületállomány közel 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A mintegy 820 ezer iparosított technológiával épült lakás "F" vagy gyengébb energetikai besorolású, és az 1992 előtt épült családi házak állapota sem jobb.
Az államtitkár az épületenergetikai kérdések vizsgálata során az éghajlatvédelem kérdésére is kitérve elmondta, hogy az üvegházgáz-kibocsátás érdemi csökkentését csak az erőművi, a közlekedési és az épület szektoron belül lehet elérni. Ez utóbbi viszont nemcsak tisztább környezetet és csökkenő rezsiköltségeket, hanem kellemesebb lakhatási, a közintézmények esetében pedig színvonalasabb ellátási feltételeket is biztosít, miközben arculatában is képes megújítani az épített környezetet.
A zöldgazdaság-fejlesztés munkahelyteremtő hatásairól szólva Bencsik János kiemelte: a zöldfoglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, az alternatív és megújuló energiák alkalmazása, valamint a zöldipar és az agrárenergetika egyaránt megfelelő hangsúlyt kap.
A felsorolt területek mindegyikének - különösen a vidéki térségekben - jelentős a foglalkoztatást növelő hatása - mutatott rá. Az építőiparnak akár két évtizedig is biztos munkát jelentő épületenergetikai program 70-90 ezer új munkahelyet eredményezhet, amelyek 60-70 százaléka az építőiparban, 30-40 százaléka pedig a kapcsolódó ágazatokban realizálódhat. A megújuló energiaforrások hasznosítása és a hozzá kapcsolódó mezőgazdasági, ipari és k+f+i tevékenységek összesen szintén 70-90 ezer ember számára biztosíthatnak munkahelyet - mondta az államtitkár.
MTI
