3p

A Richter története során immár másodszor kapta meg az Innovációs Nagydíjat. Kevesen tudják: e sikeres gyógyszerészeti vállalat költi hazánkban és az egész régióban a legtöbb pénzt K+F tevékenységre – ám ez az összeg sajnos még mindig messze elmarad a nyugati versenytársak hasonló célú ráfordításaitól. Többek közt erről és a „kis betegségekkel” kapcsolatos etikai kérdésekről is beszélt Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója az mfor.hu-nak adott interjúban.

Bogsch: a Richtert is sújtja az oktatás színvonalának csökkenése

- Ezek óriási összegek.

- Mi költjük hazánkban és az egész régióban a legtöbb pénzt K+F tevékenységre - ám ez az összeg sajnos még mindig messze elmarad a nyugati versenytársak hasonló célú ráfordításaitól. Éppen ezért nekünk nagyon koncentrálva és átgondolva kell e forrásokat felhasználni.

- Visszakanyarodva a kutatóikra: biztosított a folyamatos utánpótlás?

- Az Országgyűlés épületében tartott innovációs díjkiosztón is elhangzott, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett az egyetemekről kikerülő műszaki-tudományos képzettségű hallgatók létszáma. Ennek negatív hatásai minket is sújtanak. Mondhatnám úgy is, az ott elmaradt, elmulasztott képzést saját büdzsénk terhére nekünk kell pótolni.

A nem kellően képzett emberekkel nem lehet jó eredményeket elérni, s ez előbb-utóbb érezteti hatását majd az ország termelékenységében is. Ezen a műszaki irányú oktatás színvonalának csökkenését értem, mely egy súlyosan negatív folyamat. Ezt azonban érzésem szerint még nem késő megállítani.

- Önöknek ebben milyen lehetőségeik vannak?

- Nyolcvannégy egyetemmel és főiskolával állunk kapcsolatban, számos ígéretes tehetségű hallgatóval működünk együtt, továbbá jelentős összegekkel támogatjuk az alapkutatásokat.

- A díj átvételekor említette, nincs megelégedve a hazai pályáztatási rendszerrel...

- Ezzel kapcsolatban számos kritika fogalmazódott már meg a média nyilvánossága előtt. A kutatásra szánt pénzek elosztásánál jobban oda kellene figyelni, továbbá az ellenőrzést is szükséges lenne szigorúbbra fogni. Mi például az élettani gyógyszerkutatásban remek lehetőségekkel, több évtizedes hagyományokkal rendelkezünk, azaz célszerű lenne ezt a vonalat nagyobb erővel támogatni. A realizálható haszonnal pedig a társadalom is jól járna.

Saját példánknál maradva: a díjazott Lisonormmal az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tavaly ötvenhárom, míg a betegek harmincmillió forintot spóroltak.

- Mi a helyzet az úgynevezett "kis betegségek"-kel? Azokra miért nem fejlesztenek ki gyógyszereket?

- Ez egy súlyos etikai kérdés. Mint korábban is említettem, egy-egy alapvetően új termék megalkotása és bevezetése hihetetlen összegeket emészt fel. Vegyük például a sokak életét megkeserítő, kullancsok által terjesztett Lyme-kórt vagy a ritka trópusi betegségeket: ezekkel alig foglalkozik valaki. Holott az ebben szenvedő betegek éppen olyan fontosak, mint mondjuk a vesebajtól vagy magas vérnyomástól sújtott sorstársaik.

Egy tőzsdén jegyzett cég esetében alapvető befektetői elvárás a kielégítő hozamnövekedés, s ezt egy vállalat sem hagyhatja figyelmen kívül. Az állam szerepe éppen abban lenne, hogy az ilyen, ha tetszik "marginális" kutatásokat is jobban támogassa.

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Innovációs Nagydíj 2005: Duplázott a Richter
Magyar innováció: hosszú az út a sikerig
3,8 milliárd forint a vállalati innováció támogatására
Jelentősen növekedett a magyar szabadalmak száma
Milliárdos hasznot hoznak a hazai zseniműhelyek

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!