A lap hétfői számában megjelent interjúban a GVH elnöke elmondta, hogy szerinte a büntetőjogi fenyegetettségnek lehet a kartellek feltárását elősegítő szerepe. "Már várom, hogy a jelenlegi nyomozati eljárásokat lefolytassák, és eredménnyel zárják. Hiszen nem is biztos, hogy feltétlenül el kell ítélni az adott cégvezetőt. Elég csak annyi, ha büntetőeljárás keretében beviszik kihallgatni a kapitányságra az illetőt" - mondta az elnök. Nyugat-európai példák azt mutatják, hogy ez megtöri a cégvezetők ellenállását és karrierjét is. A kartellezők többnyire cégvezetők, és ezeket a magas társadalmi presztízsű embereket igencsak megviseli az, ha címlapra kerülnek, amint bekísérik őket a vizsgálati osztályra vagy az ügyészségre. Lehetséges, hogy amikor lesz egy-két ilyen esetünk, akkor a kartellek idő előtt szétszakadnak, és valóban instabillá válnak - tette hozzá.
Ennek érdekében javasolták az informátori jutalom bevezetését a mostani korrupcióellenes csomagban. Ennek alapján a legsúlyosabb versenyjogsértések bejelentése, illetve az erről való információnyújtás esetén a bejelentést tevő a versenytanács által kivetett bírságnak az egy százalékát kapná meg informátori jutalom címén.
A versenyhivatal vezetője ugyanakkor megjegyezte, hogy miután hivatala az elmúlt években nagy hatalmú érdekcsoportoknak tesz keresztbe gyakran próbálnak nyomást gyakorolni rá, nem egy esetben politikusok is.
"Tény, hogy van egy cégekből álló csoportosulás, amelynek tagjai rendszeresen buknak meg kartellügyekben, és továbbra is biztosak abban, hogy a politika részéről védettséget élveznek. Mind a mai napig nem értették meg, miként lehet, hogy amíg szervezik a kartellt, addig van politikai hátszelük, amikor azonban mi is belépünk a történetbe, onnantól már nem működnek ezek a kapcsolatok. Ha csak egyszer is működnének, értelmét veszítené a GVH működése - mondta a GVH elnöke.
Az építőipari kartellek feltárását nehezíti szerinte az is, hogy a nagyobb kartellező cégek alkalmazkodtak a helyzethez. A GVH-nál érzékelik, hogy kiépült az elhárítás a kartellező cégeken belül. Ezek a társaságok többnyire jó nevű ügyvédi irodák szakembereit kérik fel arra, hogy tanítsák meg őket, miként rejthető el egy kartell, mit kell tenni akkor, ha a cégen rajtaüt a GVH. Van, ahol kifejezetten begyakoroltatják az alkalmazottakkal, mi a teendő ilyenkor.
Az elnök arról is szólt, hogy a kormánynak ki kellene mondania: akit kartell miatt elmarasztaltak, az biztos, hogy ki lesz zárva a jövőbeni kiírásokból. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte azt is: gyanújuk szerint, amikor 2007 nyara körül már komoly fenyegetéssé vált, hogy a jogsértést megállapító kartellhatározataikat jogerősen helybenhagyhatja a bíróság, az érintett cégek megcsinálták saját klónjaikat. Már beépítettek maguk mögé új cégeket, oda tettek át munkákat, hogy ne lehessen őket kizárni a közbeszerzésekből a jogerős ítéletek miatt, és ugyanakkor legyen referenciájuk. Ráadásul ezeket a cégeket nem is mindig Magyarországon hozták létre, hanem a környező országokban, tehát egy ilyen kizárást erre a körre is ki kellene terjeszteni. "Emiatt csak abban az esetben javasolnám a kizárásokat egyértelműen, ha azok végigvitelében az összes jogi feltétel biztosított lenne, és olyan rendszert építenének ki a döntéshozók, hogy zsarolni se lehessen ezzel a lehetőséggel. Hiszen ez esetben ez lenne a korrupciónak egy új melegágya" - mondta Nagy Zoltán a Népszabadságnak.
