Az autóiparban feketén működő cégek hatékony felderítését és egyes, az illegális gazdaságnak kedvező jogszabályok mihamarabbi megváltoztatását kéri a hamarosan felálló új kormánytól a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete.
Feketegazdaság: 90 százalék érintett
Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke szerint erre azért is szükség van, mivel az illegálisan működő cégek teljesen ellehetetlenítik a jogszerűen funkcionáló vállalatokat. Tájékoztatása szerint míg a törvényesen működő autóbontók száma mintegy 120, addig több ezren illegálisan végzik ezt a tevékenységet, a több ezer legális javítóműhellyel szemben pedig több tízezer illegális javító áll szemben.
Szerinte a feketegazdaság a szakmának minimum 90 százalékát érinti - ebbe beletartoznak a teljesen törvénytelenül működő műhelyek, valamint azok a cégek is, amelyek ugyan törvényesen űzik az ipart, viszont időnként "elfelejtenek" számlát adni.
Gablini az mfor.hu kérdésére elmondta, hogy a feketegazdaság miatt összességében mintegy százmilliárd forint bevételtől esik el a költségvetés éves szinten. "2006 óta folyamatosan tesszük a javaslatokat a probléma megoldására, erre azonban eddig nem volt valós politikai akarat” - tette hozzá.
Brutális áfacsalások
A GÉMOSZ már korábban elkészített egy javaslatcsomagot, amely konkrét terveket tartalmaz a feketegazdaság visszaszorítására. Így például megszüntetnék a csalásra lehetőséget adó halasztott áfa-fizetés intézményét, maximalizálnák a regisztrációs adót és egyes szolgáltatások esetében 25-ről öt százalékra vinnék le az áfát.
A halasztott áfás visszaélésekkel kapcsolatban Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének társelnöke megjegyezte: ezt kihasználva évente sok ezer, külföldről behozott és itthon értékesített használt autó után nem fizetik meg az adót. A csalók cégüket megszüntetik, majd egy újat alapítva folytatják import-tevékenységüket, amivel nagyságrendileg tízmilliárd forinttól fosztják meg a költségvetést.
Erdélyi pozitív példaként említette Romániát, ahol egy törvényi változtatással egy pillanat alatt megoldották a problémát. Ott ugyanis csak akkor lehetséges regisztráltatni a gépjárművet, ha már befizették utána az adót, vagy ha igazolást hoznak arról, hogy külföldön tették meg ezt.
Év végére érhető el a tavalyi szint
A válság által igencsak megtépázott magyar autópiac helyzetével kapcsolatban Gablini kifejtette: bár májusban már enyhe javulás érzékelhető, az új autók értékesítése valószínűleg csak év végére éri el a tavalyi szintet, az évi 100 ezres darabszámra pedig csak 2012-ben van legkorábban esély.
A magyar piac az idei első negyedévben a tavalyi alacsony értékesítési szinthez képest is megfeleződött: összesen 11 899 személyautót (személygép-járművet és kishaszon-járművet) adtak el, ami 55 százalékos csökkenésnek felel meg. Ha pedig a stabilizáló hatású flottamegrendeléseket nem számítjuk, akkor kiderül, hogy a magyar lakossági fogyasztó az autóvásárlásokat tekintve kapitulált.
Az új autó eladások évek egyébként óta folyamatosan csökkennek hazánkban: 2007-ben öt, 2008-ban pedig tíz százalékos visszaesés következett be, az igazán nagy pofon azonban csak tavaly jött. Ekkor 60 százalékos mínuszt voltak kénytelenek lenyelni a hazai kereskedők, miközben az összeurópai autópiac megúszta minimális, 0,7 százalékos visszaeséssel. (Ez elsősorban a húzópiacokon, Franciaországban és Németországban a roncsautó-programok nyomán bekövetkezett erőteljes növekedésnek köszönhető - a szerk.)
Újabb 8-10 ezer ember kerülhet utcára
Gablini végezetül kiemelte, hogy idén valószínűleg további 8-10 ezer dolgozót kell majd elküldeni a márkakereskedésektől, illetve a hozzájuk kapcsolódó vállalkozásoktól. Tavaly már bekövetkezett egy ilyen nagyságrendű leépítési hullám, miközben az autószalonok száma 1100-ról 800-ra csökkent - és a negatív trendnek még nincs vége.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
