A Mercer felmérése szerint egyre több cég alkalmazza a cafeteria rendszert a béren kívüli juttatások menedzselésére. A dolgozók elégedettsége a lépés hatására rendszerint nő, de ehhez mindenképpen fel kell mérni igényeiket, írja a Világgazdaság.
A Mercer februári adatai szerint a cafeteria rendszer itthon annak ellenére sem veszített népszerűségéből, hogy a 2003. végi adótörvény-változások megnyirbálták a kedvezménnyel adható támogatások körét. Az idei változásoknál azt látni, hogy nem csupán az adózási szempontból immár semmilyen előnyt sem adó vásárlási és könyvutalványok kerültek ki a rendszerből, hanem sok más elemet is száműznek a munkaadók, így azokat is, melyek iránt nincs kellő érdeklődés dolgozói részről.
A felmérés szerint a cégek által biztosított keret igen széles skálán mozog: a dolgozók évi 80-420 ezer forintot költhetnek el a cafeteria rendszerben. Van olyan vállalat, ahol a fizetésemelés kérhető megemelt cafeteria-keret formájában is. A rendszer bevezetése a cég számára többletadminisztrációt jelent, derül ki a Mercer felméréséből. Törekedni kell arra, hogy a nyilvántartás hamar integrálódjon a bérszámfejtési, illetve vállalatirányítási rendszerekbe.
A MÁV januárban vezette be a cafeteria-rendszert. Az évi fejenként 150 ezer forintos keretből pénztári befizetések, étkezési hozzájárulás, üdülési, képzési, albérleti és lakástámogatás mellett beiskolázási és közlekedési hozzájárulás, ruhapénz, illetve otthoni internet is kérhető. A cég az idén 7,6 milliárd forintot szán a cafeteria-rendszer finanszírozására, tudta meg a Világgazdaság a cég sajtóosztályán.
Cafeteria: több adminisztráció, nagyobb elégedettség
A Mercer felmérése szerint egyre több cég alkalmazza a cafeteria rendszert a béren kívüli juttatások menedzselésére. A dolgozók elégedettsége a lépés hatására rendszerint nő, írja a Világgazdaság.
