Az Orbán Viktor leendő miniszterelnök által meghirdetett nemzeti konzultációsorozat második rendezvényén - amelynek témája a gazdasági válsághelyzet elhárítása - Czomba Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, a foglalkoztatási munkacsoport vezetője rossz tendenciának nevezte, hogy a legutóbbi KSH-adatok szerint a közszférában növekedett, míg a versenyszférában csökkent a foglalkoztatottak száma. Szerinte az értékteremtő munkahelyek irányába kell a foglalkoztatást vinni, és a munkanélküliségben meglévő területi egyenlőtlenséget mérsékelni kell.
A képviselő szerint az alkalmi és idényfoglalkoztatás szabályait meg kell változtatni, a mezőgazdaság esetében például közteher-átalányt lenne célszerű bevezetni esetükben, illetve a munkavállaló bejelentését egyszerűsítenék. Czomba Sándor úgy vélekedett, hogy a Munkaerőpiaci Alapba nem fog befolyni az ötszörösére megemelt rehabilitációs befizetésből a mintegy 62 milliárd forint bevétel. Számítása szerint már most látszik a megkötött szerződések alapján, hogy a "Munkaerőpiaci Alapban egy 70 milliárd forintos lyuk tátong".
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke szoros összefüggésbe hozta a gazdaság és az innováció kapcsolatát, nemzetközi példákra hivatkozva kijelentette: a gazdaság fejlődésében jelentős tényező az innováció. Javaslata szerint innovációs stratégiát kellene kidolgoznia a kormánynak, ebben kijelölve a kutatás-fejlesztés prioritásait a húzóágazatokra: a járműiparra, az egészségiparra, az informatikára és az új energiaforrásokra. A kutatás-fejlesztési pályázati rendszert a bizalom és a felelősség elvére építve át kellene alaktani, a finanszírozásban pedig építeni lehetne az alapkutatást támogató alapra, az OTKA-ra, az innovációs alapra és az uniós forrásokra. Szükségesnek nevezte a MISZ tiszteletbeli elnöke, hogy a források felhasználását, hasznosulását figyelemmel kísérje egy monitoring szervezet, és jelezte, a kutatás-fejlesztés, innováció állami irányítását is meg kell oldani.
Seres László, az otthonteremtési munkacsoport szakértője szerint hosszú távú, 15-20 évre szóló otthonteremtési programot kellene kidolgozni, és meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a lakhatási támogatást be lehet-e építeni a cafeteria-rendszerbe.
Horváth Tihamér, a turisztikai munkacsoport szakértője azt javasolta, hogy vezessenek be egy úgynevezett üdülési kártyát, amely üdülési támogatást biztosítana jövedelemadó- és járulékmentesen. A tervek szerint a munkavállaló éves nettó bérének 10 százalékát kaphatná meg, amely gyermekenként további 10 százalék lehet.
Horváth Tihamér szavai szerint a munkaadó a kormány által, erre a célra létrehozott bankba fizetné be névre szólóan az összeget, a bank pedig a feltöltött kártyát rövid idő alatt a kedvezményezett számára kiküldené. A kártyát egészségmegőrzési, üdülési, étkezési szolgáltatásra szerződött helyeken fogadnák el. A szakértő azt mondta, hogy a kedvezményezett 18 hónapig használhatná fel a pénzt, utána a rendszer fejlesztési célú felhasználásra benyeli az összeget. Mint mondta, a javaslat szerint a munkaadó az általa fizetett üdülési támogatás 50 százalékát a fizetendő társasági adójából levonhatná.
Horváth Tihamér szerint a kártya révén a belföldi turizmusból most kimaradó mintegy 2-2,5 millió munkavállaló fogyasztóvá válhat. Ezen túl a kártya növelné a szállodák foglaltságát, javítaná a turizmus versenyképességét is.
MTI
