"Az én értelmezésemben az államosítás azt jelenti, hogy a kormány megszerzi a bankot, kiszorítja a részvényeseket és önmagában kezdi el irányítani azt; nekünk nincs ilyen tervünk" - közölte a kongresszusban, szokásos féléves beszámolójában.
Az amerikai kormány hétfőn értesítette a nagybankokat: az állam a legnagyobb részvényessé válhat, ha a szövetségi ellenőrök úgy találják, nem elég erősek a vártnál mélyebb gazdasági válság átvészelésére.
A szövetségi ellenőrök ugyancsak hétfőn erősítették meg: tárgyalások folynak arról, hogy a kormány jelentős törzsrészvénypakettet kapjon a harmadik legnagyobb amerikai bankban, a Citigroupban. Értesülések szerint az állam akár 40 százalékos tulajdonrészt szerezhet. A befolyásos The New York Times szerint a kormány nem nevezi nevén, de valójában a nagybankok részleges vagy teljes "államosítása" kezdődött el.
Bernanke szerint azonban legfeljebb arról van szó, hogy a kormány "jelentős kisebbségi részvényhányadot" szerezhet a Citiben vagy más bankokban. Mint mondta, a kormánynak rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel el tudja érni a kívánt célt, nem lesz szükség valamiféle csődeljárásra vagy a bankok állami átvételére.
A Fed-elnök azt is leszögezte, hogy ellenőrzése alatt tartja az inflációs folyamatot. "Elég biztosak vagyunk abban, hogy emelhetjük a kamatokat, csökkenthetjük a pénzkínálatot, és mindezt jól időzítve, hogy elkerüljük az inflációs következményeket" - mondta.
Bernanke védte a Fed tavalyi agresszív lépéseit. A központi bank ősszel szinte nullára csökkentette az irányadó kamatot és több mint 1 billió dollárt pumpált a hitelpiacra a globális hitelválság kitörése után. "Komolyan azt gondolom, hogy tavaly október közepén a globális pénzügyi rendszer összeomlását kerültük el, amely egy valóban mély és nagyon hosszú gazdasági válságot idézett volna elő" - mondta a kongresszusi meghallgatáson.
