A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók kötelesek letétbe helyezni és azzal egyidejűleg közzétenni beszámolójukat. (Ez a jogosult testület - taggyűlés, közgyűlés - által jóváhagyott éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló lehet.)
Amennyiben a könyvvizsgálat is kötelező, akkor a letétbe helyezésnek, illetve a közzétételnek tartalmazni kell a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását tartalmazó független jelentést. Letétbe helyezendő továbbá az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat is.
Mit nem kell közzétenni?Tapasztalatok szerint a kisebb (többnyire családi) vállalkozások általában nem készítik el a beszámoló elfogadásáról szóló taggyűlési határozatot. Ennek hiányában szokták az alacsonyabb adókulcsú osztalékot kifizetésre előírni és határolják el esetleges veszteségeiket is. Utóbbit - a társaság legfelsőbb szervének határozata hiányában - az adóhatósági ellenőrzés sem fogadja el. Minden olyan évről, amelynek veszteségét később a társaság el kívánja ismertetni, taggyűlési határozattal kell rendelkezni. (Természetesen ez az adóhatósági engedéllyel történő elhatároláshoz is szükséges.)
A közzététel elvileg a beszámoló egészére és a könyvvizsgálói záradékra vonatkozik. Azonban el lehet tekinteni a kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének publikálásától, ha - az (egyszerűsített) éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint - a mérlegben szereplő adatok elegendőek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének egyértelmű megítéléséhez. Azon társaságok esetében, amelyeknél a könyvvizsgálat nem kötelező, a kiegészítő mellékletet is közzé kell tenni.
Bár a letétbe helyezés eddig is törvényi kötelezettség volt, a cégbírósági gyakorlatban csak elvétve fordult elő, hogy komolyabb következményekkel járt volna a nem teljesítés. A cégbíróságoknak ugyanis nincs kapacitásuk az ellenőrzésre, ezért a mulasztók elkerülhetik a bírságolást. Igaz, az utóbbi időben az intézmény már felszólítja a társaságokat a hiány pótlására.
A megváltozott és 2006. július elsejétől hatályos cégtörvény már komolyabb előírásokat tartalmaz. Ennek megfelelően a jövőben a Céginformációs Szolgálat felhívja a cégbíróság figyelmét a mulasztókra, az pedig törvényességi felügyeleti eljárást indít velük szemben. A mulasztást július elsejétől már a cégvezető magánvagyona is bánhatja.
Kerekes AnikóMenedzsment Fórum
