Míg Szlovéniában jelenleg 160, Horvátországban pedig 163 kereskedői elfogadóhely jut tízezer lakosra, Magyarországon ez a szám a Magyar Nemzeti Bank 2007. év végi adatai szerint mindössze 29.
Még a délnyugati szomszédainknál jóval kedvezőtlenebb mutatóval bíró Csehország (46 elfogadóhely/ 10 ezer fő), valamint Szlovákia (43 elfogadóhely/10 ezer fő) is megelőz minket a sorban.
Az európai - vagyis a kívánatos iparági - átlag megközelítőleg hatvan elfogadóhely lenne minden tízezer lakos esetében; ez Magyarországon 60 ezer elfogadóhely működtetését tenné szükségessé.
Üzletet veszíthet a kereskedő
Az elfogadóhelyek megoszlása a kereskedelmi szektoron belül is fejlesztésre szorul, véli Gauder Milán, a MasterCard ügyfélkapcsolati igazgatója. A terminálok nagy része ugyanis hipermarketek, nagy üzletláncok, benzinkutak, valamint hasonlóan jelentős méretű hálózatok pénztárainál található.
Ezzel a szemben a kis üzletekben, így például saját tulajdonú könyvesboltban, kávézóban, virágüzletben igen ritka, hogy elfogadják a plasztiklapot. Sőt, még a jellemzően magasabb kosárértékkel dolgozó régiségboltok, hangszerüzletek, művészeti galériák, utazási irodák vagy éppen számítástechnikai boltok esetében sem egyértelmű, lehet-e kártyával fizetni.
Ami a kártyaelfogadó terminálok földrajzi megoszlását illeti, a MasterCard megbízásából készült kutatás kimutatta, hogy egyedül Budapesten és Pécsett haladja meg a bankkártyát elfogadó kereskedők aránya a harminc százalékot. A többi nagyvárosban jellemzően 15-25 százalék körül alakul ez az arány, tehát az ország nagy részében jelenleg csupán minden ötödik üzletben fogadják el bankkártyánkat.
A felmérésből az is kiderült, hogy az elfogadást bevezető kereskedők közül szinte senki nem bánta meg döntését, és ma is a terminál telepítése mellett tenné le a voksát. Mások ellenben azzal érvelnek a bevezetés ellen, hogy "a kártyás fizetés feltartja a sort".
A megkérdezett mintegy 820, bankkártyát még el nem fogadó kereskedő 16 százaléka ugyanakkor napi szinten is érzi az üzletvesztést, amiért még a vevő nem tud nála kártyával fizetni.
Bevallásuk szerint vevőik hat százaléka áll el vásárlási szándékától, amikor megtudja, hogy az üzlet nem fogadja el a plasztikkártyát.
Kártyás fizetés, némi nyomásgyakorlással
Így nem meglepő, hogy a megkérdezett készpénzes kereskedők 57 százaléka tervezi a kártyaelfogadás bevezetését, méghozzá legkésőbb egy éven belül, mutatott rá Gauder Milán.
Ami a kártyafajtákat illeti, itthon a MasterCard és a Visa uralja a terepet, bankkártyáink 97 százalékán e két nemzetközi kártyatársaság egyikének védjegye szerepel. A Diners Club kártyák részaránya soha nem volt jelentős, 2007 decemberében meg is szűnt hazai kibocsátásuk, derül ki a Magyar Nemzeti Bank tanulmányából.
A MasterCard célul tűzte ki az elfogadóhelyek számának növelését, ezért idén júliusban huszonöt városban indít programot, elsősorban a kis-és középméretű üzleteket megcélozva.
Az idén olyan nagyvárosok kereskedőihez jutnak el a kampány képviselői, mint például Tatabánya, Eger vagy Nyíregyháza, míg jövőre ellátogatnak Kecskemétre, Győrbe, Miskolcra és Balatonfüredre is.
"Minden kártyabirtokos tehet valamit annak érdekében, hogy a kedvenc üzletében fizethessen bankkártyával. Hiszen az hat igazán a kereskedőre, ha vásárlóitól hallja, hogy kártyával szeretnének fizetni" – hangsúlyozta Gauder Milán.
A társaság 2007-es felmérése kimutatta ugyanis, hogy a kereskedők 53 százaléka vásárlói kérésre vezeti be a kártyaelfogadást.
Simon Rita
