Az elnök a Bautrend szaklap által szervezett Passzívház Egyetemen tartott előadásában kifejtette, hogy az átdolgozás alatt álló, az épületek enrgiahatékonyságáról szóló uniós irányelv 2020-tól már csak olyan épületek építését engedi, amelyeknek a károsanyag kibocsátása közel nulla. Ma az ilyen épületeket passzív házaknak hívják, és évente, négyzetméterenként 15 kWh energiával - mintegy másfél köbméter földgázzal - fűthetők ki.
Magyarországon a meglévő lakóépületek fajlagos energia szükséglete meghaladja a 200 kW-ot, és az új házak többsége is még 160 kWh körül fogyaszt évente és négyzetméterenként - mondta az elnök. A meglévő lakásoknál elfogadható, ha 30 kWh lesz felújítás után a fajlagos fogyasztás. Miután az épületek használják fel az energia 40 százalékát, ha itt 60-80 százalék megtakarítást lehetne elérni, már negyedével csökkenne az ország energia függősége.
A megalakulás előtt álló új kormány programjából már annyi kiszivárgott, hogy 10-15 év alatt akarja a meglévő 4 millió lakásból az arra alkalmas mintegy 3 milliót energetikailag rendbe tenni. Azt is tudni lehet, hogy a hőszigetelés, az ablakcsere, és a fűtés korszerűsítése együtt kap támogatást, de hogy mennyit és miként, arról nem volt szó.
A MÉASZ viszont kidolgozta a Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) programját. Ez egy pontozásos rendszer lenne, amely aszerint, hogy a felújítás előtti és utáni fogyasztás hogyan viszonyul egymáshoz, legfeljebb 12 pontot lehetne kapni, de további pontok is járnak a felújítás minőségéért. Egy pont - fűtött négyzetméterenként - 2.600 forint vissza nem térítendő támogatással járna. A lakástulajdonos egy független mentorral állna kapcsolatban, ő mérné fel a házat, intézné a tervezést, a pályázatot, és a kivitelezést is, a végén pedig ő venné át a munkát.
MTI
