A Századvég Alapítvány budapesti rendezvényén az államtitkár kijelentette: olyan fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság, ahol a multik, illetve a nagyvállalatok a kutatás-fejlesztés révén egyre nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, és ehhez a folyamathoz szükséges felzárkóznia a kkv-szektornak.
Cséfalvay Zoltán értékelése szerint a január elsejétől belépő új adók, a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) egyaránt lehetőséget ad a kkv-szektor adóterheinek jelentős csökkentésére. Hozzátette: mind a két adóforma (egyenként) évenként 25-30 milliárd forint adókönnyítést jelent a vállalkozások számára.
A vállalkozásokat segíti a munkahelyvédelmi akcióterv is, amely összesen 300 milliárd forinttal javítja a vállalkozások helyzetét - jelezte az államtitkár. Hozzátette, a kormány úgy alakította át az adórendszert, hogy a munkát terhelő adókat mérsékelte, miközben a fogyasztási típusú adókat növelte.
Az adórendszer lényegi átalakítása befejeződött, így 2013-tól a "végleges formájú adórendszer működik" - közölte az államtitkár.
A kkv-szektor problémáit elemezve, első helyen a képzés-szakképzés kérdését említette. Úgy tűnik, hogy a duális képzés adta lehetőségekkel a nagyvállalatok már élnek, a kkv-szektor viszont nem - magyarázta Cséfalvay Zoltán, és azzal érvelt: azok a kis és közepes vállalatok, amelyek nem költenek szakmunkásképzésre, ne panaszkodjanak arra, hogy nincs elegendő szakmunkás. Emlékeztetett arra is, hogy a kkv szektort hátrányosan érinti a lánctartozás, és a fekete-szürke gazdaság által okozott versenyhelyzet negatív hatása.
Az államtitkár szerint a felsőoktatásból hiányzik a vállalkozási ismeretek tanítása, míg Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke, a konferencia bevezetőjében arról beszélt, hogy vissza kellene hozni a politikai gazdaságtan tárgyat a felsőoktatásba, hiszen ilyen tantárgyat a világ nagy egyetemein, így a Harvardon is tanítanak.
MTI
