Januárban több mint 211 ezren, de még februárban is kishíján 200 ezren részesültek rendszeres szociális segélyben Magyarországon. Ez 20-30 ezerrel magasabb volt, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküli segélyt kapók száma ugyanennyivel csökkent.
Évek óta nem volt ennyi szociális segély
Az NFSZ (korábban az ÁFSZ) 2003 óta közli adatait, azóta sosem volt ilyen magas a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, mint most. A szám 2003 januárjában 115 305-ről indult, mostanra elérte, sőt januárban meg is haladta a kétszázezret.
A szociális segélyben részesülők száma az elmúlt években szezonális különbségeket is mutatott, az első hónapokban rendre megnőtt a szám. Ez egy általános munkaerőpiaci folyamattal magyarázható: télen a munkanélküliség is rendre nő, hiszen az idénymunkák végeztével sokan elveszítik a munkájukat néhány hónapra, majd tavasszal újra dolgozni kezdenek.
Rendszeres szociális segélyben egyébként az részesülhet, aki már kimerítette a munkanélküli ellátásra való jogosultsági időt, ami jelenleg kilenc hónap. A szociális segélyt a települési önkormányzatnál kell igényelni, ők bírálják el a kérvényeket, a támogatás maximuma 2011-ben 60 600 forint.
A segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult és csak akkor, ha nem biztosított az igénylő megélhetése, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 százalékát és vagyona nincs. További feltétel, hogy az igénylő az igénylés előtti két évben legalább egy évig együttműködjön az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központtal. Ha ezt a kötelezettséget valaki megszegi, akkor az önkormányzat döntése értelmében legfeljebb hat hónapig csak a segély 75 százalékát folyósítják neki, ismételt vagy súlyos megszegése esetén pedig a segélyt meg kell szüntetni.
Havi hétmilliárdba kerülnek a munkanélküli segélyek
A kétszázezer szociális segély mellett februárban 143 ezren részesültek álláskeresési járadékban, ami a munkanélküli segély utóda. További 89 ezer ember pedig álláskeresési segélyt kapott az államtól. Ez utóbbi körbe azok tartoznak, akiknek nincs egy teljes év munkaviszonyuk, azaz nem jogosultak kilenc hónapnyi járadékra, vagy legfeljebb öt évük van a nyugdíjig.
Az álláskeresési járadék átlagos összege idén februárban 49 988 forint volt, a 143 ezer ellátottal számolva tehát több mint 7 milliárd forintba kerül havonta a költségvetésnek a járadék folyósítása. 2003-ban ez az összeg még csak 4 milliárd forint körül van.
Az elmúlt években a munkanélküli segély nagyjából az infláció mértékének megfelelően emelkedett a 2003-as 33 ezerről a mostani 50 ezer forint körüli szintre. A fogyasztói árakat figyelembe véve tehát ugyanannyit lehet vásárolni az átlagos munkanélküli segélyből, mint nyolc éve.
Érdekes változások jöhetnek
A következő hónapokban fontos változások előtt állnak a munkaerőpiaci segélyek: a kormány által meghirdetett Széll Kálmán Terv egyik elemeként az eddigi kilencről három hónapra csökken majd az álláskeresési járadék jogosultsági ideje. Ez azonban könnyen a rendszeres szociális segélyben részesülők számának megugrását hozhatja magával, hiszen aki nem lesz jogosult a járadékra, az az önkormányzatnál igényelheti a segélyt.
A fentiek miatt egyelőre nehéz megítélni, hogy a lépésnek milyen költségvetési hozadékai lesznek, hiszen ugyan a Munkaerőpiaci Alap büdzséjét egyensúlyba lehet hozni, de a szociális segélyt is folyósítani kell majd. Szintén érintheti az ellátásokat, hogy a kormány azt szeretné elérni: ne lehessen több a segély, mint a bér. Konkrétan a reformprogram nem szól az ellátások összegének csökkentéséről, azonban a fenti elv alapján ez is könnyen elképzelhető.
Beke Károly
mfor.hu
