"Az ÁSZ mindhárom - 1995-ben, 2001-ben és 2008-ban - végzett vizsgálata azt állapította meg, hogy a MÁV finanszírozása nagyon drága. Igaz, a cégnek még így sem jut annyi pénz, amennyi a változásokhoz kellene, ráadásul amit kap, azt is rosszul költi el" - mondta el egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen Podonyi László, az ÁSZ igazgató-helyettese.
Mint ismert, a számvevőszék néhány napja jelentette meg hatalmas visszhangot kiváltó elemzését, amelyben lesújtó, tényekkel alátámasztott véleményt mond a MÁV-ról, valamint közvetve annak gazdájáról, az egykori Gazdasági és Közlekedési Minisztériumról (GKM). Az ÁSZ éles kritikával illeti többek között a mellékvonalak bezárásának módját, a fejlesztési koncepciókat, az ingatlangazdálkodást, a MÁV Cargo privatizációját és a Felügyelő Bizottság (FB) által feltárt, MÁV-on belüli visszaélések következmények nélkül hagyását.
Most a kormányon a sor
A számvevőszék ezek alapján egy tízpontos javaslatcsomagot állított össze a kormány számára. Ebben többek között azt kéri, hogy állapítsa meg, kit milyen mértékben terhel személyi felelősség a privatizáció és az ingatlangazdálkodás mulasztásai, valamint a cégen belüli visszaélésekkel kapcsolatos szankciók elmaradása miatt, és intézkedjen a felelősségre vonásról.
Podonyi László biztos abban, hogy jelentésüknek gyakorlati haszna is lesz. "Az általunk felvetett problémákat, így a személyi felelősség kérdését is a Miniszterelnöki Hivatalnak ki kell vizsgáltatnia, és ez alapján harminc napon belül egy intézkedési tervet kell az ÁSZ-hoz visszajuttatnia. Ezt ismét értékeljük, év végén pedig ellenőrizzük, mi valósult meg a javaslatokból" - mondta el az mfor.hu következményeket firtató kérdésére az ÁSZ igazgató-helyettese.
Nagy értékű hűtlen kezelés
A jelentés talán legsúlyosabb állításai a MÁV-on belüli visszaélésekkel kapcsolatosak. A dokumentum szerint ugyanis "a vasúttársaság vezető beosztású dolgozói egyes gazdasági ügyekkel milliárdos károkat okozhattak (a Tiszavas Kft.-nek eladott tehervagonok és azok visszabérlése, fedezetlen váltó befogadása miatti kezességvállalás, orosz államadósság lebontásával kapcsolatos visszaélés), ezért úgy értékelhető, hogy a tulajdonosi felügyelet nem megfelelően működött."
A vagoneladásokkal kapcsolatos anomáliák miatt 2007 végén rendőrségi vizsgálat indult a vasúttársaságnál, nagy értékű hűtlen kezelés gyanúja miatt, közölte Neumann Márta. A MÁV Zrt. jogi igazgatója szerint azonban ennek nincs köze a Cargóhoz és annak privatizációjához.
Az ÁSZ jelentése a fenti károkozásokkal kapcsolatban megemlíti, hogy a "2002-2007. években az FB által kifogásolt gazdálkodási visszaélésekre történt jelzések részben válasz nélkül maradtak, vagy nem megfelelő intézkedés történt. Ezekben az esetekben az FB értesítette a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztert. A tett intézkedéseknél nem mutatható ki, hogy a gyakori menedzsment-változtatás az FB feltáró munkája következtében történt, vagy elégedetlenség miatt váltotta le a miniszter a társaság vezetését."
Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója ezzel szemben úgy véli, hogy a vezetőség megfelelően intézkedett az FB szabálytalanságokra utaló jelzései nyomán. Mint mondta, minden esetben eljárásokat indítottak, ám az ügyek többségénél azokat a bíróság megszüntette.
ÁSZ: előkészítetlen volt a privatizáció
A számvevőszék jelentése nyomán a másik legnagyobb vitát a MÁV Cargo privatizációjának kérdése váltotta ki (ehhez csak részben kapcsolódik a már említett vagon-ügy). Míg a Kóka János vezette egykori GKM egyenesen sikersztorinak minősítette az ügyletet, addig az ÁSZ-dokumentum szerint a nyertes konzorciummal aláírt szerződés a MÁV Zrt. számára indokolatlan kötelezettségeket tartalmaz, a vevő által vállalt kötelezettségek pedig aggályosak és több ponton célszerűtlenek a magyar államra nézve. Összességében a vasúti teherfuvarozási üzletág értékesítése célszerűtlen és ellentmondásos, legalábbis ezt állítják a számvevők.
"A magánosítás előkészítetlen volt. A döntéshozók nem vették figyelembe, hogy a MÁV Cargóval együtt egy olyan piacot adnak el, amely óriási fejlődés előtt áll. A vasúti árufuvarozás a jövő üzletága, és ez nem volt beárazva" - magyarázta Podonyi László, aki annyit elismert: ha csak a MÁV Cargo, mint cég értékét vesszük, "a 102 milliárd forintos vételár rendben van."
Dióssy Gábor, a MÁV Cargo korábbi elnöke, az évről évre komoly nyereséget termelő társaság privatizációjánál közreműködő bíráló bizottság elnöke nem ért egyet az ÁSZ megállapításaival. Szerinte a magánosítást a privatizációs törvényt szem előtt tartva (törvénytelenséget egyébként az ÁSZ sem állapított meg), "a legjobb lelkiismerettel és a legnagyobb szakmai tudással hajtották végre."
Utalt arra, hogy az Emea Finance nemzetközi gazdasági magazin tavaly az európai, közel-keleti és afrikai térség legjobb privatizációjának kiáltotta ki az ügyletet, mivel az eladási ár több mint 33-szorosa volt a 2007-es várható EBITDA-nak. A MÁV vezetése korábban emlékeztetett arra is, hogy elemzők a cég értékét eredetileg csak 50-60 milliárd forintra becsülték.
Dióssy szerint az eladásra azért volt szükség, mert a cég - részben a 2007-es piaci liberalizáció nyomán felerősödő verseny miatt - komoly fejlesztésekre szorul, amit sem az állam, sem a MÁV nem tudott volna finanszírozni. A privatizációval ez a feladat a győztes, az osztrák Rail Cargo Austria és a (részben magyar állami kézben lévő) GySEV Zrt. konzorciumára hárult, amely a szerződésben 43 milliárd forint értékű beruházásra vállalt kötelezettséget.
Igaz, korábban kormányszinten felmerült egy olyan elképzelés is, hogy az állam - felismervén az iparágban rejlő lehetőségeket - mégis bevállalja a fejlesztéseket, sőt, egy régiós szinten is jelentős mamutcéggé fejleszti a MÁV Cargót. Erre utal, hogy - Podonyi szerint - annak idején egy kormányelőterjesztésben is szerepelt az a javaslat, hogy a magyar árufuvarozó cég felvásárolja egy szomszédos ország hasonló profilú vállalatát. (A célpont a szlovák ZSSK Cargo volt - a szerk.)
A MÁV Cargo már elment
Végül nem így történt. Az ÁSZ jelentése egyébként a MÁV Cargo privatizációját érdemben már nem befolyásolja, az ügylet az Európai Unió versenyhatóságának jóváhagyása után, várhatóan néhány hónapon belül lezárul. "Célunk inkább a figyelemfelhívás volt. Tanulni kell ebből a magánosításból, hogy az állam a jövőben körültekintőbben, saját érdekeit jobban figyelembe véve járjon el hasonló esetekben” - mondta el kérdésünkre Podonyi László.
Az ÁSZ igazgató-helyettese a jelentést összességében továbbra is tényszerűnek tartja, a MÁV viszont szakmailag vitat egyes megállapításokat, és fenntartja korábban tett észrevételeit, közölte Heinczinger István.
Ami az ingatlangazdálkodást ért kritikákat illeti, a MÁV Zrt. jogi igazgatója bírósági döntéssel alátámasztott konkrét eseteket is említett arra vonatkozóan, hogy a vasúttársaságot nem érte vagyonvesztés különböző ingatlanok, eszközök értékesítésekor.
A jelentéssel kapcsolatban Podonyi végül megjegyezte: konkrét bűncselekményt az ÁSZ sem állapított meg, így büntető feljelentést nem tesznek.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
