A döntés során vizsgálják az utasforgalmi adatokat, a helyettesíthetőséget a közút-vasút között, az áruszállítás lehetséges volumenét, a pályafejlesztéseket és a fejlesztési terveket egyaránt. Nagyon fontos, hogy az adott térségben milyen szerepet játszik és játszhat az adott vasúti vonal, és szem előtt tartják a környezetvédelmet, hogy a közlekedési módok milyen mértékű költségvetési forrás biztosítását igénylik, illetve hogy a döntések milyen hatást gyakorolnak az érintett szolgáltatókra és munkavállalóikra - ismertette.
A MÁV Zrt. tavaly 156,4 millió utast szállított, a 24 Volán vállalat ennek háromszorosát. Magyarország több mint 3 100 településéből nyolcszáz rendelkezik vasútállomással és több mint ezer település érhető el vasúttal. A települések kétharmada csak autóbusszal érhető el, vasúttal nem, és 17 olyan helység van, ahová nem jár busz.
A vonalakról a szolgáltatókkal közösen értekeznek, novemberben Győrben és Miskolcon is egyeztetnek; decemberre elkészül a döntést előkészítő anyag, majd az önkormányzati szövetségekkel, érdekképviseletekkel, környezetvédelmi szervezetekkel tárgyalnak és ezt követően kerül a gazdasági miniszterhez az anyag - fűzte hozzá a szakállamtitkár.
