"A kormány 1990-től kezdve fokozatosan lesoványította az aranytojást tojó tyúkot, elvette tőle a magokat, és az aranytojásokat olyan tyúkok között osztotta szét, amelyek maguk nem képesek ilyen tojást tojni." Ezzel a példával illusztrálta pénteki sajtótájékoztatóján Demszky Gábor főpolgármester azt az "öngyilkos restrikciós pénzügyi politikát", amelynek a főváros az elmúlt 18 évben áldozatul esett, és amely szerinte nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a BKV komoly finanszírozási problémákkal küzd.
Demszky: elvették a fővárostól az szja-ját
A főpolgármester kiemelte: a főváros 1990-ben a budapestiek által befizetett személyi jövedelemadót (szja) teljes egészében a városra fordíthatta, így jutott elég forrás a BKV finanszírozására is. Az eltelt 18 évben azonban – az úgynevezett adóerő-képesség számítás alapján – egyre nagyobb arányban vonták el a Budapesten befolyó szja-t a fővárostól. Tíz éve már csak húsz százalék maradt Budapesté, tavaly pedig egy százalék alá csökkent ez az arány. Mindeközben a BKV működésének biztosítása továbbra is a főváros feladata maradt.
A BKV jelenlegi nehéz anyagi helyzetére egyrészt tehát az jelenthetne megoldást, ha ez az arány ismét emelkedne, mondjuk húsz százalékra, emelte ki Demszky. Mint mondta, az erről szóló javaslat lesz a kormányzattal folytatandó tárgyalások kiindulópontja.
A főpolgármester a megoldási lehetőségek között említette a BKV adó- és járulékterheinek csökkentését is, amelyek éves szinten 49 milliárd forintra rúgnak. Kifogásolta például, hogy míg a MÁV 2007-ben 5,7 milliárd forintot igényelhetett vissza a gázolaj jövedéki adójából, addig a BKV egy fillért sem. Felvetette azt a javaslatot is, hogy a közlekedési cég a jövőben tíz százalékkal olcsóbban kapja az elektromos energiát.
Kasszához kérik az agglomerációt
Szintén a megoldandó problémák között említette Demszky, hogy az agglomeráció településeinek túlnyomó többsége nem fizet a BKV-nak a járatokért. A kivételek közé tartozik például Budaörs, Budakeszi és Törökbálint, utóbbi település 150 millió forintos hozzájárulásával kiemelkedik a sorból. Az agglomerációs buszszolgáltatás egyébként 2,5 milliárd forintos veszteséget okoz a BKV-nak.
Még ennél is érzékenyebb pont azonban a HÉV, amely 2008-ban több mint négymilliárd forint veszteséget jelent a BKV-nak. Az agglomeráció településeivel közös finanszírozás mellett a Fővárosi Önkormányzat, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vizsgálja annak a lehetőségét, miként használható fel a központi költségvetés vasút kerete – a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján - e veszteség kompenzálására. Ha például egy szervezeti értelemben elkülönített elővárosi üzletágat hoznának létre, akkor ezen az ágon négy-öt milliárd bevételhez juthatna a főváros.
A főpolgármester szerint az nem várható, hogy a BKV újabb áremelésekkel próbál plusz forráshoz jutni. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban infláció feletti áremelésre került sor, s így a vonaljegyek ára például már magasabb, mint sok más európai városban.
"A BKV költségeinek 43 százalékát már az utasok állják, míg például a MÁV utasai a személyszállítási költségeknek csupán 23 százalékát fizetik" - tette hozzá.
11,5 milliárdot spórolnak
Ami a cégen belül lehetséges megtakarításokat illeti, a 2007-ben megkezdett vállalat-átalakítás és -korszerűsítés mintegy 11,5 milliárd forinttal csökkenti a cég idei üzemi veszteségét, amely várhatóan még így is 11,4 milliárd forintra rúg majd. Összehasonlításul: 2006-ban mínusz 8,5 milliárd forint, tavaly viszont már mínusz 14,2 milliárd forint volt a cég üzemi eredménye.
A szakszervezetek követeléseivel kapcsolatban Demszky Gábor közölte, hogy valamennyi munkajogi jellegű igényt teljesítettek. A bérek 7,5 százalékkal emelkedtek, az újabb, ezúttal 300 fős csoportos leépítés tervét visszavonták (a BKV tavaly első körben ezer embert már elbocsátott – a szerk.), elálltak a telephely-bezárási elképzelésektől, a menetrendet tartalmazó paraméterkönyv elkészítésébe bevonják a szakszervezeteket is, és felgyorsítják a BKV finanszírozásáról szóló tárgyalásokat a kormánnyal. A következő egyeztetésre – három tárca államtitkárának bevonásával – már szombaton sor kerül.
A városvezetés egyébként csütörtökön garanciát vállalt arra, hogy augusztus végéig kidolgoztatja a BKV rövid-, közép- és hosszú távú finanszírozási koncepcióját. A szakszervezetek azonban ezt nem fogadták el, mivel szerintük ez sem biztosítja, hogy megnyugtatóan sikerül rendezni a BKV gazdasági problémáit. Emellett kifogásolták azt is, hogy az új menetrendet tartalmazó paraméterkönyv tervezetét sem vonták vissza.
Szinte mindenki sztrájkolt
Emiatt a BKV-nál - az április hetediki félnapos munkabeszüntetés után – ma újabb, immár egész napos sztrájkot tartanak. Az akcióhoz a dolgozók 98 százaléka csatlakozott, így a főváros tömegközlekedése - néhány kósza villamostól és egyes, alvállalkozók által üzemeltetett buszjáratoktól eltekintve - gyakorlatilag ismét teljes egészében leállt. A tárgyalások jövő hét kedden 17 órakor folytatódnak.
Menedzsment Fórum
