Évtizedek óta nem volt olyan nagy fejlesztési program a Balaton környékén, mint amekkorát az idei évben a valóságban is elindít az SCD Csoport, emelték ki a cég vezetői a január 15-16-án Tapolcán megrendezett konferencián.
2008: három hotel, egy kemping
Mint arról korábban beszámoltunk, a hét évre elnyújtott, összesen 450 millió eurós (112,5 milliárd forintos) program első, 13,5 milliárd forint összértékű, négy beruházást tartalmazó fázisa idén ősszel indul el. Balatonalmádiban Kristóf Ház néven 50-60 egységet tartalmazó apartmanházat hoznak létre mintegy 1,8 milliárd forintból. Badacsonyban 5,5 milliárd forintból egy négy-ötcsillagos bor- és gasztronómiai hotelt húznak majd fel, amelyet - a tárgyalások jelenlegi állása szerint - a Danubius Hotels fog üzemeltetni. Balatonszemesen 3,6 milliárd forintos beruházással egy úgynevezett Beauty Hotelt hoznak létre, amelynek üzemeltetését valószínűleg egy lengyel láncra bízzák. Siófokon Aranypart Kemping- és Üdülőpark néven létesül kemping, a befektetés értéke 2,6 milliárd forintra rúg.
Tomcsányi Gábor, az SCD Holding Zrt. vezérigazgatója a további tervekről annyit árult el, hogy 2009-ben több mint tíz hasonló projekt veheti kezdetét. Így Balatonberényben horgászfalut, Alsóörsön extrém sportokra specializálódott hotelt építenének, emellett több családbarát szállodát is felhúznának.
Hiányoznak a nagy szállodaláncok
A hazai és ezen belül a balatoni turizmus vezető tisztségviselőit felvonultató konferencián több felszólaló is kifogásolta, hogy a Balatonról továbbra is hiányoznak a nagynevű nemzetközi szállodaláncok - ez egyetlen kivételt talán a többek között Balatonalmádiban is jelenlévő Ramada Hotel jelenti.
Kopócsy Andrea, a Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint azonban ez nem feltétlenül probléma, hiszen adott esetben helyi vállalkozók is képesek lennének színvonalas szállodákat üzemeltetni - ahogy a svájciak teszik ezt például a Garda-tónál.
Kopócsy szerint ennél fontosabb, hogy olyan, attrakció számba menő látványos fejlesztéseket hozzanak létre a tó partján, amelyekért valóban érdemes ideutazni külföldről. Hasonló álláspontot képviselt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is. Hozzátette, hogy a külföldi turisták csak akkor fogják nagy számban felkeresni a Balatont, ha az speciális, egyedi élményeket lesz képes nyújtani, azaz a térség kulturális és természeti értékeit kell a jövőben minél jobban kihasználni.
Külföldön már nem nagy szám a Balaton
A külföldi vendégforgalom felturbózása annál is inkább időszerű lenne, mivel – és erre több előadó is felhívta a figyelmet - a határon túlról érkező turisták száma az elmúlt években csökkent. A trendet jól mutatja, hogy míg a 2000-es évek elején a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken körülbelül ugyanannyi volt a hazai vendég, mint a külföldi, addig tavaly már hetven-harminc százalék volt ez az arány a magyarok javára, tette hozzá Kopócsy.
A Balaton nevének megkopását külföldön mutatja az is, hogy tavaly január és november között a térségbeli kereskedelmi szálláshelyeken a nemzetközi vendégek száma 0,6, a nemzetközi vendégéjszakák száma 3,5, az ebből származó bevételek pedig négy százalékkal csökkentek az egy évvel azelőtti időszakhoz képest.
Különösen szembetűnő a Németországból érkező forgalom folyamatos visszaesése: a KSH adatai szerint a németek által a Balatonnál eltöltött vendégéjszakák száma a tavalyi első tíz hónapban csaknem 115 ezerrel csökkent; igaz, a külföldiek közül még így is ők keresik fel legnagyobb számban a magyar tengert. Őket követik az osztrákok, a dánok, a csehek és az oroszok.
Az élmezőnyben nincsenek ott a britek - ez annál is inkább meglepő, mivel a Balaton melletti sármelléki repülőtérre a Ryanair már 2006 májusa óta közvetlen járatokat közlekedtet Londonból, éppen a magyar tenger vonzerejére apellálva. Bár - a légikikötőt üzemeltető FlyBalaton korábbi tájékoztatása szerint - ezen járatok kihasználtsága nyolcvan százalék körül mozog, ez a jelek szerint még nem volt elég az áttöréshez.
Magyar retróhullám
A fenti negatív trendet ellensúlyozza, hogy a magyar turisták ismét kezdik felfedezni a Balatont. Mint azt Ujhelyi István államtitkár elmondta, a belföldi vendégek száma 9,3, az ebből származó bevételek nagysága pedig 24,7 százalékkal nőtt a térségben 2007. január-november között, az egy évvel azelőtti időszakhoz képest. Ha a trend folytatódik, akkor - az előadók víziója szerint - a Balaton rövidesen "a magyar középréteg pihenőövezetévé" nőheti ki magát.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a balatoni turizmus lemondott volna a külföldi vendégekről. Abban a résztvevők egyetértettek, hogy visszacsábításukhoz a már említett attrakciókon túl elsősorban a minőségi szolgáltatások fejlesztésére van szükség.
A külföldiek azon rétege ugyanis, amely korábban a relatív alacsony árak miatt választotta a Balatont, azóta a magyar tengernél olcsóbb desztinációkat választott magának, vagy igényesebb lett, s már a négy-ötcsillagos szállodákat és az ehhez illő színvonalú szolgáltatásokat keresi, hangsúlyozta Kopócsy. (A magyarok viszont továbbra is az olcsóbb, háromcsillagos szálláshelyeket preferálják.)
A minőségre koncentrálnak
Hasonlóképpen vélekedett Tomcsányi Gábor is, aki szerint "a Balatont minőségi desztinációvá kell fejleszteni." Szerinte jelenleg a legnagyobb probléma, hogy nincs elég attrakció, nincs elegendő minőségi szálláshely és nagy a szezonalitás. Reményei szerint az idén beinduló fejlesztések fokozatosan képesek lesznek változtatni ezen a helyzeten, hiszen a balatoni turizmus sok kiaknázatlan lehetőséget rejt még magában.
Az pedig már gazdaságunk fejlődésének ütemén is múlik, hogy az utóbbi egy évben anyagilag meglehetősen "megtépázott" magyar lakosság mekkora rétege engedheti majd meg magának a térségi összehasonlításban már manapság is magas árszinttel dolgozó és a minőség irányába való elmozdulással várhatóan tovább dráguló balatoni vendéglátó- és szálláshelyeket.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
