A kutatás szerint az FC Barcelona és a Manchester United bevételét elsősorban az elért helyezésért járó díj, a játékosok értéknövekedése és a növekvő szponzori érdeklődés adja. Emellettt fontos forrást jelent a csapatoknak a televíziós közvetítési jogokból és a jövő szezon bérleteladásaiból származó bevétel is.
A döntő győztese 110 millió eurós bevétellel számolhat, míg a vesztes fél 65 millió eurós vigaszdíjat könyvelhet el - állítja a MasterCard, amely évek óta közzéteszi felmérését az UEFA Bajnokok Ligája döntőjének pénzügyi vonatkozásairól.
A szórakozni vágyók és a hirdetők hozzák a pénzt
A kalkulációból kiderül az is, hogy a 2009-es döntő - a várható 310 millió eurós forgalomnövekedéssel - nagyobb hatással lesz az európai gazdaságra, mint a tavalyi finálé 267 millió eurós mérlege. Ez a gazdasági recesszió miatt van így - emeli ki a tanulmány -, hiszen a válság új közönséget teremt mind a futballdrukkerek, mind a támogató szervezetek körében. Itt egyrészt azokról az emberekről van szó, akik azelőtt nem foglalkoztak a Bajnokok Ligájával, a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben azonban keresik a szórakozás új formáit.
A friss fogyasztói réteg másik részét a BL kedvező ár-érték arányú média-megjelenéseit kihasználni vágyó vállalatok alkotják. A recesszió miatt keletkezett pluszérdeklődés akár 25 millió euróval is növelheti a BL-döntő kereskedelmi forgalmát - mutat rá a tanulmány.
A válság tehát jól jöhet a sportnak, illetve válság idején a sport jó tesz a gazdaságnak - állítja az elemzést készítő sport-közgazdász, Simon Chadwick. Ezt a gazdasági trendet idén már más, nagy horderejű sporteseményeknél is felismerték, például az amerikai NFL Superbowl esetében, ahol a nézőszám és a reklámköltések is emelkedtek 2008-hoz képest.
Az amerikaifoci-bajnokság döntője alatt idén februárban harmincmillió dollárba került harminc másodpercnyi reklámidő. Szakértők úgy vélik, hogy még ilyen áron is megéri hirdetni a hatalmas nézőszám, az óriási sajtóvisszhang és a presztízs miatt. A sokak által csak a reklámok harcaként aposztrofált Super Bowlon a hirdetőknek ott kell lenniük, és ciki, ha egy nagy cég kimarad. Igaz, idén ez a csúfság a csőd szélén táncoló General Motors-szal megtörtént, miután az autógyártó minden kiadását drasztikusan megvágta.
A hirdetők azonban még a borús gazdasági környezetben is mindent megtettek, hogy valami nagy dobással hívják fel magukra a figyelmet, hiszen a döntő alatt sugárzott reklámok fél perc alatt teremthetnek kultuszt, ahogy az több márka esetén megtörtént. Ezek közül minden valamire való marketing tankönyv megemlíti az Apple 1984 című szpotját, állítja a közlemény.
Róma is jól jár
A BL-döntő színhelyét adó város, Róma várhatóan 45 millió euró bevételhez jut, ami elsősorban kiskereskedelmi bevételekből adódik. A szurkolók ugyanis nem csak a stadionokban, de a vendéglátóhelyeken, klubokban, boltokban, utazási irodáknál, légitársaságoknál és a szállodákban is fizetővendégek.
Összehasonlításképpen: az UEFA Bajnokok Ligája döntőből Moszkva bevétele tavaly 44,5 millió euró volt, Athén pedig 26 millió eurós bevételt könyvelhetett el a 2007-es finálé megrendezésekor - áll a MasterCard tanulmányában.
Felemásan állnak az olimpiához a britek
A sport gazdaságélénkítő erejében azonban nem minden esetben lehet maradéktalanul bízni, legalábbis válság idején. Erre enged például következtetni, hogy a brit kormányzati illetékesek nem túl derűlátóak a 2012-es londoni olimpiával kapcsolatban. Az eseményért felelős miniszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy ha előre lehetett volna tudni, hogy gazdasági válság fenyegeti a világot, London nem is pályázott volna az esemény megrendezésére.
Igaz, a brit lakosság ennél bizakodóbb, legalábbis ez derül ki a londoni ötkarikás játékok hivatalos támogatója, a GE megbízásából készült tavaly év végi felmérésből. Az az összes válaszadó 84 százaléka, a londoni válaszadóknak pedig 91 százaléka ugyanis a gazdaság fellendülését és a munkahelyek számának emelkedését várná leginkább a londoni olimpia játékok megrendezésétől.
A megkérdezettek emellett kiemelten fontosnak tartották a fejlettebb sportlétesítmények építését és egy egészségesebb nemzetté való átalakulást (79 és 80 százalék). Ezzel ellentétben minden ötödik válaszadó érdektelennek tartotta az elérhetőbb árú lakások (affordable housing), illetve a jobb közlekedési csomópontok kialakítását, annak ellenére, hogy ez utóbbit a londoniak 88 százaléka nagyon vagy meglehetősen fontosnak ítélte meg.
