24 régió szerepel az EU átlag (100) 125 százalékánál magasabb értékkel (London belvárosa az éllovas 241 százalékkal, Bruxelles-Capitale a második 218 százalékkal, ezeket Luxembourg és Hamburg követi).
A 24 régióból 7 németországi, 3 olaszországi és 2-2 jutott Belgiumnak, Hollandiának, Ausztriának és Finnországnak.
48 régió szerepel a közösségi átlag 75 százalék alatt (a 13 görög régióból 10 helyezkedik el ebben a sávban, a 7 portugál régióból 6, Spanyolországból 7 vagy éppen Olaszországból 5 régió került ide többek között). Érdekes, hogy a 75 százalék alatt lévő régiók részesülnek az Unió Kohéziós, illetve Strukturális Alapjainak támogatásából.
A csatlakozó (és később csatlakozni kívánó) országok ötvenhat régiójából ötvenkettő 75 százalék alatt szerepel.
Prága (121 százalék), Pozsony (98 százalék ) és Ciprus (76 százalék ) előzi meg a legjobb magyar régiót, a Közép-magyarországit (76 százalék ).
A csatlakozó országok tízes toplistáján még két magyar régió szerepel. A Nyugat-dunántúli régió a hetedik (57 százalék ) és a Közép-dunántúli a kilencedik (50 százalék ).
Hat román és négy bolgár régió nem érte el az uniós átlag 25 százalékát. A legrosszabban szereplő román régió a Nord-Est 16 százalékkal, a legalacsonyabb bolgár értékkel a Yuzhen Tsentralen régió rendelkezett (21 százalék).
Törökország felosztás nélkül, egységesen szerepel a listán 25 százalékkal.
Forrás: Tranzit
Egy kis uniós statisztika
A közelmúltban látott napvilágot az Eurostat (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) felmérése. A dokumentum részletes bontásban ismerteti az Unió, a csatlakozó országok és a bővítésből most kimaradó Bulgária és Románia, valamint Törökország régióinak gazdasági helyzetét. A dokumentum az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék (GDP) mértékét tűnteti fel a vásárlóerő tükrében 2000-ben. Íme a száraz adatok a figyelembe vett 267 régióra vonatkozóan.
